Az útiterv világos, objektív kritériumrendszer lefektetését és teljesítését jelenti. Az amerikai kormány akkor javasolja a kongresszusnak a vízummentességi program kiterjesztését ezekre az országokra, ha teljesítik az előírt szigorú feltételeket.
A hét EU- és NATO-tagállam – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Lettország – bizonyos kérdésekben együttműködik majd, de külön-külön fognak tárgyalni az Egyesült Államokkal a feltételek teljesítéséről és a vízummentességet ennek függvényében kapják meg, tehát nem feltétlenül ugyanabban az időben.
Simonyi András szerint áttörésről lehet beszélni, mivel a 2001 szeptember 11-i terrorcselekmények óta eddig nem merült fel a vízummenteség kiterjesztése más országokra, ellenzői most is vannak, Bush elnök viszont kinyilvánította szándékát, vagyis most már megvan rá a politikai akarat.
Egyelőre nem látni minden részletet előre, de az útiterv értelmében alapvetően három területen kell teljesítni: a biztonsági garanciák megteremtésében, a megszabott tartózkodási idő túllépési statisztikájának és az elutasított vízumkérelmek arányának a javításában.
Ez utóbbi az előírás szerint nem haladhatja meg a 3 százalékot. Magyarország a jövendő schengeni tagsággal, az európai uniós előírásokkal, így a biometrikus adatokat tartalmazó útlevél bevezetésével a biztonsági garanciák teljesítésének az irányba halad.
Az elutasított kérelmek arányát és a tartózkodási idő túllépését illetően az amerikai fél megérti, hogy objektív statisztikára van szükség. A jelenlegi statisztikai mutatók egyébként nem is nyilvánosak. Az útiterv értelmében a számlálást újra kezdik és a 2005 évi adatokat veszik alapul.
A 2005-ös bázisév egyben az európai uniós tagság első teljes éve lesz. A mérési módszerek változnak. Tiszta lappal indulhatnak például, akik 1989 előtt lépték túl a tartózkodási időt, nem mindenki politikai okokból maradt ugyanis tovább az engedélyezettnél, főleg a 87-89-es években. A nevük még most is benne van a rendszerben és egy anakronisztikus automatizmus következtében nagyobb arányban utasították el ezért későbbi vízumkérelmüket.
A tartózkodási idő túllépése az új elektronikus beléptető rendszer révén immár pontosan mérhető lesz. Az amerikai fél elvárja, hogy a szóban forgó országok tájékoztatási kampánnyal hívják fel a lakosság figyelmét arra, hogy milyen kedvezőtlen hatásai lehetnek a tartózkodási engedély túllépésének állampolgártársaikra és az útitervre nézve.
Elvárás az is, hogy időnként tekintsék át az útiterv törvényi hátterének a megvalósulását is az adott országokban, bár ennek a részletei még tisztázásra várnak. A nagykövet nem vállalkozott annak megjóslására, hogy Magyarország mikor részesül vízummentességben.
A vízummentességi program maga nem változik, a kritériumai sem enyhülnek, de már menet közben érzékelhetően javítani akarnak a vízumkiadás gyakorlatán és körülményein. A vízummentesség kérdésében az amerikai politika nem egységes, és a végső szót a kongresszus mondja ki. A törvényhozók meggyőzésében a magyar diplomácia számít az amerikai magyarságra, ez egy olyan cél, amiért össze kell fogni – mondta a nagykövet.
