A március 3-án tartandó első ülésen egyebek között az EU versenyképességi céljainak szolgálatába állítható adópolitikai kezdeményezésekről cserélnek majd véleményt az Európai Unió tagországainak pénzügyminisztériumi illetékesei.
Minderről az EU adópolitikai és vámügyi biztosa, Kovács László számolt be kedden Brüsszelben, miután találkozott Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő-pénzügyminiszterrel, az EU-tagországok pénzügyminisztereiből álló tanács (ECOFIN) soros elnökével.
Olvasson arról is, miként próbálják meg reális alapokra helyezni a lisszaboni stratégiát, amelynek vélja – még mielőtt kudarcot valott volna – az volt, hogy az EU 2010-re a legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdasággal rendelkezzen a világon.
A megbeszélésen áttekintették az első félév legfontosabb adópolitikai lépéseit, mérlegelték a tagállamok közötti teljes egyetértés kialakításának lehetőségeit az egyes kérdésekben. Megállapították, hogy a luxemburgi EU-elnökség és az Európai Bizottság egyaránt a lisszaboni stratégia versenyképességi céljait szolgáló adópolitikai kezdeményezésekre kívánja helyezni a hangsúlyt.
Napirendre tűzik továbbá az adócsalás, különösen az áfa-csalás elleni fellépés feladatit, és összeállítják a csoport további ülésein megvitatásra érdemes témák listáját.
A korábban – még Mario Monti versenyügyi biztos tevékenységének idejében – már működő csoport újraélesztését Kovács László kezdeményezte, azt kérve a tagországok pénzügyminisztereitől, hogy jelöljék ki oda magas rangú, személyes képviselőjüket. A kezdeményezést a tagállamok kedvezően fogadták, és többségük már pozitívan reagált is a kezdeményezésre.
Kovács László és az eva
Az unió adóügyi biztosa szerint megvannak azok az érvek, amelyeket a Magyarországon bevezetett eva mellett fel lehet sorakoztatni. Az egyik ilyen érv az eva mellett, hogy az uniót nem éri semmiféle veszteség, hisz nem az adófajta nem csökkenti az uniónak befizetett áfa-bevételt. Másrészt a biztos véleménye szerint az eva nem zavarja az EU belső piacának működését. Az eva továbbá az adórendszer egyszerűsítését jelenti, másrészt csökkenti az adóelkerülést, harmadrészt a kis- és középvállalkozásokat támogatja. Márpedig ezen célok ugyanúgy fontosak az EU számára, mint Magyarországnak.
Az európai biztos kifejtette: Junckerrel véleményt cseréltek arról is, hogy miként lehetne a megállapodás érdekében összekapcsolni a közvetett adózás – mindenekelőtt az általános forgalmi adó – területén megoldásra váró problémákat. Egyetértettek abban, hogy nem fog komolyabb nehézségekbe ütközni annak a korábbi megállapodásnak a legalább 5 évre történő meghosszabbítása, amely szerint az EU-ban nem lehet 15 százaléknál alacsonyabb az általános áfa-kulcs.
Kovács László nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a készülő megállapodás-csomag keretében feltétlenül meg kell oldani a csökkentett áfa-kulcs kérdésében a 15 korábbi és a 10 új tagállam helyzete közötti különbséget. A korábbi tagállamok ugyanis lényegében határidő nélkül megőrizhetik a csökkentett áfa-kulcsok alkalmazásának lehetőségét, míg a tíz új tagállam számára ezek határideje 2006 és 2010 között lejár. Megállapodtak abban, hogy a következő hetekben ezekről a kérdésekről egyelőre külön-külön konzultálnak a tagállamokkal, és a megbeszélések eredményeiről kölcsönösen tájékoztatják egymást.
