A bankok jelenleg automatikusan elutasítják azon magánügyfelek hitelkérelmeit, akiknek az adatai bekerültek a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszerbe (BAR), függetlenül attól, hogy mekkora mulasztás írható és miért a számlájukra.
A közelmúltban azonban az Igazságügyi Minisztérium (IM) a központi hitelinformációs rendszer szabályainak felülvizsgálatát kezdeményezte, egyebek mellett éppen azért, mert igazságtalannak tartja, hogy a rendszer azonos módon kezel súlyos és kevésbé súlyos mulasztásokat.
Az elképzelések szerint a differenciálás alapja egy minősítési skála vagy indexálási rendszer lehetne, amit a hitelintézeti törvény tartalmazna. A bankok szerint a mulasztás, s ennek alapján az ügyfelek minősítése során egyrészt figyelembe kellene venni, hogy valaki direkt adósként vagy adóssá váló kezesként került fel a BAR feketelistájára, és hogy mennyi hátraléka van – derül ki a Magyar Bankszövetség hírleveléből.
Másrészt annak alapján lehetne differenciálni, kifizette-e már az adós a hátralékot – ha igen, mikor -, avagy még nem rendezte tartozását. A harmadik fő szempont a mulasztás lezárásának módja lehetne, vagyis különbözne a kliens megítélése attól függően, hogy maga rendezte adósságát, a kezese állt helyt érte, a mulasztás végrehajtással zárult, a bank eladta, illetve leírta a követelést.
A bankok ma külön ügyleti díjat számítanak fel az ügyféltudakozvány intézéséért, vagyis az ügyfeleknek fizetniük kell azért, hogy megtudják, adataik szerepelnek-e a BAR feketelistáján. Az adatvédelmi törvény szerint azonban ez jogellenes, mert az ügyfél a rá vonatkozó adatokat ellenszolgáltatás nélkül megismerheti.
A bankszövetség szerint ennek megoldása az lehet, hogy szabályozni kell, ki férhet hozzá a BAR-ban tárolt adatokhoz, milyen eljárás keretében történik a lekérdezés, s külön ki kell térni arra is, hogy a természetes személyek milyen módon férhetnek hozzá a rájuk vonatkozó adatokhoz.
Tavaly októbertől két ponton már módosult a központi hitelinformációs rendszer szabályozása. Egyrészt kötelezővé tették a hitelintézetek számára, hogy haladéktalanul, írásban tájékoztassák ügyfeleiket arról, ha adataikat továbbították a BAR-ba, másrészt egyértelművé tették, hogy a természetes személyek adatait a késedelmes tartozás megszűnését – s nem a hitelszerződés lejáratát – követő legfeljebb öt évig lehet nyilvántartani.
A törvény módosítása előtt előfordult, hogy az ügyfél csak akkor értesült a listára kerüléséről, amikor hitelkérelmét erre való hivatkozással elutasították.
A BAR-ban a magánszemélyekről két feketelistás nyilvántartást vezetnek: az egyikre azok kerülnek fel, akiknek 90 napnál hosszabb ideig, a minimálbérnél nagyobb összegű fizetési hátrálékuk van, a másikra azok, akik bankkártyájukkal visszaéltek.
A bankszövetség mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is fontosnak tartaná, hogy létrehozzák – a vállalati adósnyilvántartás mintájára – a lakossági pozitív adóslistát is. Ez a bankok szerint amellett, hogy csökkentené a kockázatokat, a tömeges lakossági eladósodás megelőzése és a lakossági adósságkezelés intézményének kialakítása szempontjából is fontos lenne.
