Szigorral kezdte az évet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF): idei első lépéseként egyszerre 16 céggel szemben hozott felügyeleti intézkedést, közülük egy tucatot több százezer forintos pénzbírsággal sújtott. A kiválasztottak ezúttal döntően pénzügyi vállalkozások: lízingcégek és takarékszövetkezetek, jellemzően a felügyeletnél teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztásáért.
A felügyetnél kérdésünkre elmondták: a megbírságolt pénzügyi szolgáltatók zöme a felügyeleti munkát alapjaiban támogató havi vagy negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségét mulasztotta el teljesíteni. A kiszabott bírság mértéke elsősorban attól függ, hogy az adott társaság először vagy notóriusan hágja át a szabályokat, ennek megfelelően ezúttal 200 ezertől 600 ezer forintig terjedt.
|
Varga Pénzügyi és Követeléskezelő Rt.: 600 ezer forint;
Bírság mellőzésével három takarékszövetkezetet (Székkutas és Vidéke -, Domoszló és Vidéke -, valamint a Hajós és Vidéke Takarékszövetkezetet) is figyelmeztetésben részesített a PSZÁF a szövetkezeteknél elvégzett vizsgálatok során feltárt hiányosságok miatt. Egyebek mellett kifogásolta az említett takarékszövetkezetek hitelezési gyakrolatát, kockázatvállalási tevékenységét, illetve a belső ellenőrzési rendszer színvonalát. Határozatában felszólította a szövetkezeteket, hogy mielőbb intézkedjenek a hiányosságok felszámolásáról és erről 15-60 napon belül küldjenek értesítést.
Az év eleji intősorozatból a perek hadával és milliárdos fizetési kötelezettségekkel terhelt K&H Equities sem maradt ki. A K&H Bank értékpapírcégét ismételten felszólította a felügyelet, hogy a jövőben maradéktalanul meg kell felelnie a befektetési vállalkozások minimális tőkekövetelményének.
Máris fokozottan figyelik a THM-et
Ami a bankok legújabb többletkötelezettségét, a teljes hiteldíjmutató (thm) kiszámítását és hirdetményekben való feltüntetését illeti, szintén várhatóak intézkedések, de a FigyelőNet megkeresésére egyelőre nem tudtak konkrétumokról beszámolni a felügyeletnél. Binder István szóvivő elmondta: a PSZÁF fogyasztóvédelmi munkatársai folyamatosan, de most fokozott intenzitással vizsgálják a bankok hirdetési és szerződéskötési gyakorlatát, vagyis azt, hogy a hitelintézetek eleget tesznek-e a kormányrendeletnek.
Türelmi idő nincs, a jogszabályokat január 1-jétől kötelezően be kell tartani, de mivel a vizsgálat és a határozathozatal is igénybe vesz néhány hetet, az esetleges büntetés kirovása is csúszhat. Amennyiben viszont valóban szükségesnek látják a pénzbüntetést, akkor többmilliós bírságok kiszabására kell felkészülni – tudtuk meg. A legutóbbi, 2002-ben végzett felügyeleti thm-ellenőrzések következtében is több banknak 3-5 milliós büntetést kellett lerónia, így ha a most szabálysértők között visszaesők is vannak, esetükben 5-10 millió közötti bírságok kiszabását sem lehet kizárni.
|
A pénzügyi felügyelet hatásköre egyébként nemrégiben új intézmények, a fogyasztói csoportok, vásárlói klubok tevékenységének ellenőrzésével bővült. A PSZÁF módosított státusztörvénye ugyanis úgy rendelkezik, hogy 2004. májusától ezeket a csoportokat is ellenőrizni kell, egy külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével. Külön jogszabály nincs – tudtuk meg a felügyelettől -, vagyis volt, de máig nem lépett hatályba, így az ellenőrzés hatálya és mikéntje is szabályozatlan. Ettől még a vásárlói klubok komoly kockázatokat hordoznak, amelyekről a PSZÁF december 21-én külön tájékoztatót tett közzé a honlapján, miután a tapasztalatok és az utóbbi időben megszaporodó fogyasztói panaszok alapján maguk a tagok sincsenek ezekkel tisztában.
A legnagyobb gond az , hogy a vásárlói klubba belépőkben nem tudatosul: kilépni gyakorlatilag lehetetlen. A csoportba szervezett fogyasztók mint tagok kiválasztanak egy megvásárolni kívánt terméket (mondjuk lakást vagy autót), majd a csoport szervezőjével (ügynökével) megállapodnak a fizetési feltételekben: a havi törlesztőrészletekben és a futamidőben. A gyanútlan tagok zöme abban a hiszemben él, hogy gyakorlatilag hitelt kapott, pedig az is megeshet, hogy magához a termékhez csak a futamidő végén jut hozzá (például tíz év múlva). Ez ugyanis előre nem meghatározható, havonta sorsolással döntik el. Így a szerencsének is szerepe van az ügyletben. Ezenkívül az a tag, aki előtörlesztést vállal, elsőbbséget élvez a sorsolásnál, vagyis a többi tagot megelőzve juthat a kiválasztott termék birtokába.
A rendszer eleve kifogásolható elemein túl a fogyasztói csoportok azáltal is törvénytelen eszközökkel élnek, ha hirdetéseikben vagy a szóbeli beszervezés alkalmával kezes és jövedelemigazolás nélkül igénybe vehető kvázi-bankhitelként mutatják be szolgáltatásukat (holott hitelt ezek a szerveződések nem nyújthatnak), vagy a bankhitelt éppen az ügyfél számára hátrányos finanszírozási lehetőségként tüntetik fel (pedig, ha azt vezsi igénybe a vevő, a termék azonnal tulajdonába kerül). A felügyelet mindezek alapján a fogyasztók szemszögéből igen kockázatosnak tartja a vásárlói klubokat, amelyek szervezői sokszor arról is elfelejtik tájékoztatni a belépőket, hogy a részletek nem fizetése komoly szaknciókat von maga után. Lakásvásárlás esetén például a fogyasztói csoport szervezőjének jelzálogjoga rendszerint bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásba.
