Maguk a számítógépek minőségben nem ugrottak különösebben nagyot: megjelennek a 64 bites processzorok, de nagy tömegben nincs rájuk szükség. A számítógépek legnagyobb többségén irodai munka folyik.
A TFT-monitorok év végén észrevehetően olcsóbbak lettek, az árcsökkenés biztosan folytatódik. A 15 hüvelykes monitorok talán már az év közepére kimennek a divatból, és általános lesz a 12 ezredmásodperc válaszidejű panel. A CRT-monitorokról aligha lehet megfeledkezni: színhűségben, a felbontás rugalmasságában és árban verhetetlenek maradnak. Elképzelhető, hogy már az idén kapni lehet lapos CRT-monitort.
A PDA következik
A nyomtatók ára hihetetlen arányban csökken, a nyomtatás minőségén túl sokat már nem lehet javítani, mert a javulást szabad szemmel úgysem lehetne észrevenni. A gyártók az áron kívül a nyomtatási sebességben, a lapköltségben és a kényelmes kezelésben fognak egymással versenyezni. A WiFi, a vezeték nélküli hálózatok lassan, de határozottan törnek előre. Ennek jóvoltából egyre több periféria kapja meg ezt a csatolófelületet is (legfőképpen a nyomtatók).
Talán a WiFi terjedésének is tulajdonítható, hogy 2005-ben nem a noteszgép lesz a sláger, hanem a PDA. 2004 elején a gyártók örömmel látták a noteszgépek forgalmának látványos növekedését, többször meg is állapították, hogy világméretekben már ugyanannyi noteszgép talál gazdára, mint hagyományos, asztali. Az eladások azonban mégsem a várt irányzatot követték.
Ennek nemcsak a több új asztali gép eladása volt az oka, hanem az is, hogy a PDA-k túlléptek a költséges vezetői státuszszimbólum szakaszán. Nagyon jók a perifériáik, könnyen kezelhetők, kényelmesebben hordozhatók a legkisebb noteszgépeknél is, lényegében minden hétköznapi feladat elvégezhető velük, s a tetejében olcsóbbak is, mint a noteszgépek. A hálózat vezeték nélküli hozzáférhetőségének terjedésével megszűnt a PDA-k egyik nagy hátránya.
 |
 |
|
|
|
OKI Magyarország: Érdy-Krausz Gábor |
A nyomtatóipar sajnos régóta nem rukkolt ki igazi technológiai újítással. A mátrixnyomtatók megjelenésétől a lézertechnológia kifejlődéséig viszonylag kis idő telt el, s ma is ezek a több éve kitalált megoldások vannak használatban. 2005-ben, amennyire tudom, nem várható gyökeresen új nyomtatási technológia megjelenése, bár időről időre hallani olyan fejlesztésekről, amelyek forradalmasíthatják a nyomtatást. A technológia fejlődése egyrészt a meglevő eszközök finomításában testesül meg, másrészt olyan kiegészítő (hardver- és szoftver)megoldások megjelenésében, amelyek révén a felhasználók hatékonyabban, költségtakarékosabban és barátságosabb körülmények között nyomtathatnak.
2004-ben az irodai nyomtató piac erősen kommercializálódott. Számos új, olcsó, de műszakilag alacsony színvonalú termék jelent meg a piacon. Ezzel párhuzamosan nagy volt az áresés minden nyomtatókategóriában. Magyar sajátosság, hogy az olcsóbb és gyengébb minőségű termékek nemcsak az otthoni felhasználók körében terjednek, hanem a közületi felhasználókéban is. Véleményem szerint az árak 2005-ben is tovább csökkennek majd. A korábban presztízs jellegű termékek (például a színes lézernyomtatók) átkerültek a kisvállalkozások, egyéni felhasználók által megfizethető kategóriába.
A súly 2005-ben az üzemeltetés és annak körülményei felé fog eltolódni. Az új típusú festékek, nagyobb élettartamú képdobok a felhasználók pénztárcáját kímélik, a különböző kiegészítő szoftverek segítik az egyéni kreativitást, növelik a biztonságot és az ellenőrizhetőséget.
Túlhajszolt világunkban mindenki igyekszik kiszűrni a mégoly apró zavaró tényezőket is, ezért a fejlesztők tekintetbe veszik a kompaktságot (gondoljunk a multifunkciós berendezésekre), az integrálhatóságot, a méretet, a sebességet, a zajt és további tényezőket.
Várakozásaim szerint a gyártók 2005-ben ilyen jellegű bejelentésekkel állnak majd elő: kisebb, halkabb, könnyebben kezelhető nyomtatókkal.
Tovább szűkül a határsáv az irodatechnika és a számítástechnika között. A multifunkciós készülékek már erős vetélytársai az alsó kategóriás, legkisebb fénymásolóknak, és a számítástechnika jól bevált, működő megoldásaival egészülnek ki a szolgáltatásaik(szkennelés hálózatra, faxtovábbítás hálózatra és hálózatból, SMS-küldés, nyomtatás stb.) .
Az Oki négy évvel ezelőtt a színes nyomtatók fejlesztése mellett kötelezte el magát. Ma elmondható, hogy ez helyes döntés volt: a nyomtatóiparnak ez a legdinamikusabban fejlődő területe. Azóta számos gyártó beszállt ebbe a versenybe, de ugyanazon a kategórián belül mindig az Oki kínál jóval nagyobb sebességű és kiváló műszaki színvonalú eszközöket.
2005-ben persze új termékeket is piacra dobunk, s azok a felhasználók még szélesebb rétegeinek kínálnak majd elérhető csúcsminőséget. |
|
|
|
|
|
|
Biztonság mindenekelőtt
A PDA-k és vezeték nélküli hálózatok terjedése nagy hatással lesz az információbiztonságra. Az információ biztonsága ugyanis lényegében a felhasználók fegyelmétől függ. Hiába veszik meg a legfejlettebb eszközt, ha azt szem előtt, őrizetlenül hagyják, és filctollal még rá is írják a jelszót.
A WiFi és a hordozható eszközök általánossá válásával a felhasználók még nagyobb lyukat üthetnek a maguk informatikai rendszerén. Az adatbiztonság 2005-ben is fontos téma lesz.
|
|
|
|
|
Kürt Rt.: Kmetty József |
A Kürt Rt. 15 éve foglalkozik elveszett adatok mentésével, az adatvesztés, adatlopás megelőzésével és adatvédelemmel. Szakértői az elsők között reagáltak a hazai és nemzetközi piacokon felbukkanó különféle információbiztonsági problémákra.
Az ezredforduló előtt a Kürt csapatának az volt az egyik legnagyobb feladata, hogy meggyőzze a piac szereplőit az információ védelmének, biztonságos kezelésének fontosságáról. A szakértőknek jókora erőforrásokat kellett mozgósítaniuk, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét az új keletű fenyegetésekre, megismertessék velük az informatikai biztonságot és annak fontosságát. Mivel a cégek, szervezetek ekkor már kritikus arányban támaszkodtak az üzleti, működési és adminisztratív folyamatokat kiszolgáló informatikai rendszerekre, átlátták a biztonsági kérdések súlyát, és elkezdtek foglalkozni a veszélyforrások kezelésével.
De az informatikai biztonság kezelésében még nem volt könnyen elérhető és elsajátítható, egyszerűen alkalmazható „legjobb gyakorlat”, ezért a felelős vezetők lényegesnek ítélték a megfelelő kompetenciájú szakértőcsoportokkal való együttműködést. Ezekben a kezdeti időkben a Kürt által kidolgozott információbiztonsági technológia vezérfonalat adott a hazai és nemzetközi szabványok, előírások és ajánlások közötti eligazodásban, s nagyon sok nagyvállalatnak és szervezetnek segített megtalálni az utat az optimális biztonság kialakításához.
Ma a szervezetek napi működésében már többnyire megfelelő súlya van az informatikai biztonság problémakörének, és az ezzel a témával foglalkozó szakemberek nagy szakértelemre, fontos tapasztalatokra tettek szert.
Úgy tűnhet, hogy végre hátradőlhetünk és élvezhetjük a korábbi években elvégzett munka gyümölcseit. De vajon valóban elértük a célunkat? Csakugyan megtettünk mindent a megfelelő informatikai biztonsági szint elérésére? A válasz természetesen az, hogy nem!
Tapasztalatunk szerint az informatikai és információbiztonsági témakörben elkészített szabályzatok jó része csak porfogó az irodák polcán; a felhasználók nincsenek tisztában a betartandó biztonsági eljárásokkal, hiányos a rendszerek aktualizálása, az informatikai incidensek nincsenek megfelelő felügyelet alatt. A megfelelő biztonsági infrastruktúra kialakítása és fenntartása folyamatos karbantartást kíván, kitartó figyelmet napról napra.
A 2005-ös évben saját fejlesztésű eszközeinkkel olyan folyamatos és fenntartható biztonsági rendszereket fogunk kialakítani, amelyek minden pillanatban megadják majd az ügyfeleink által megkövetelt védelmet. Az az alapcélunk, hogy a már létrehozott, de statikus biztonsági rendszerek és eszközök ügyfeleink szemében dinamikus, élő rendszerekké váljanak; s gondoskodunk e rendszerek folyamatos működéséről. Ez nagy emberi és anyagi ráfordítást követel. Ezért ügyfeleinknek 2005-től olyan valós idejű szolgáltatásokat kínálunk – és a már említett szoftveres támogatást –, amelyek gyakorlati megoldások és szakképzett emberi erőforrásokra folyamatos jelenléte révén elérhetővé és fenntarthatóvá teszik a megcélzott optimális biztonsági szintet.
A már említett aktív védelmi rendszereket nemzetközi projektekben már 2003-ban is használtuk. A pozitív reakciók láttán Németországban és Ausztriában információvédelemmel foglalkozó leányvállalatot hoztunk létre. 2005-ben az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítunk a nemzetközi fejlesztésekre, hogy megfelelő színvonalon szolgálhassunk ki nemzetközi cégcsoportokat. |
|
|
|
|
|
|
Nyílt harc a nyílt forráskód ellen
A szoftverek területén súlyos összecsapás várható: amíg a nyílt forráskódú szoftverek még ritkaságszámba mentek, és legnagyobbrészt a lapos pénztárcájú vevők használták őket, addig a nagyok csak mosolyogtak rajtuk, mert aki használta őket, az a drága, kereskedelmi változatot úgysem vette volna meg, nem volt rá pénze. De már odáig jutottunk, hogy egyre több, eddig jól fizető felhasználó is áttér ezekre a megoldásokra, s ez az áttérés jókora profitcsökkenéssel jár.
De ezen a területen nincs tréfa a kapitalizmusban. 2005-ben a kereskedelmi szoftverek gyártói mindent el fognak követni, hogy háttérbe szorítsák a nyílt forráskódú szoftvereket – és szinte biztosra vehető, hogy lesz néhány sárga lapra rászolgáló megmozdulás is. Biztosan nagy erővel fogják támogatni a szoftverszabadalmak nekik kedvező felfogásmódját.
|
|
|
|
|
Novell: Szittya Tamás |
A monopolisztikus hatások miatt kissé megbillent szoftverpiac a nyílt forráskódú szoftverek terjedése révén 2005-ben elkezd visszaállni egy, a szoftverek tényleges teljesítményét tükröző egyensúlyi állapotba. Ezért a nyílt forráskódú szoftverek és ezen belül is a Linux további előretörését várjuk. Ezt vetíti előre szinte minden elemző és kutatócég előrejelzése. Az IDC piackutató vállalat szerint a következő években például a piacnál lényegesen nagyobb léptékben nő majd a Linuxot futtató kiszolgálók forgalma, és 2008-ra 9,1 milliárd dollárt fog kitenni. A linuxos kiszolgálók eladásai évi átlagban 22,8 százalékkal nőnek majd, a teljes piac viszont csak 3,8 százalékkal. Vagyis 2008-ban az eladott kiszolgálógépeknek már több mint negyede fog Linuxot futtatni. Kevés olyan területe van az informatikának, amely ennyire dinamikusan fejlődne.
A Linux előretörése várható az asztali operációs rendszerek területén is. Az elmúlt években az informatikai iparág leginkább arra volt kíváncsi, hogy a Linux mikor lesz kész az asztali számítógépeken való használatra. Mi úgy gondoljuk, hogy 2005-re már eljön az az idő, hogy a nagyvállalatok és intézmények az asztali gépek használatában is részesüljenek a nyílt forráskód egyre nyilvánvalóbb előnyeiből. Az asztali Linux-megoldások várható piaca Magyarországon 2005-2006-ban vállalati és intézményi asztali számítógépek 20 százaléka lesz: ezeken a gépeken a nyílt forráskódú asztali operációs rendszer (például a Novell Linux Desktop) azonnali, logikus és költséghatékony vetélytársa lesz a mostani megoldásoknak. A Linux bevezetése a gépeknek ezen a 20 százalékán is több mint 10 milliárd forintos megtakarítást hozhat a magyarországi vállalatoknak és intézményeknek. A költségek csökkentése, az informatikai fejlesztésekre felhasználható keret hatékonyabb elköltése meghatározó tényező a vállalatok és az intézmények gyakorlatában – s a Linux Desktop kész megoldás. A Novell várakozásai szerint a kormányzati és oktatási ügyfelek körében várható az aktív és korai bevezetés. Némelyek a Linux környezetre való teljes áttéréssel az asztali infrastruktúra egyszerűsítésére keresnek majd jövőre lehetőséget, mások meg az arany középutat próbálják elérni a hagyományos és nyílt forráskódú rendszerek együttes használatával.
A Linux mellett 2005-ben tovább erősödik a biztonsági megoldások piaca is. Nem számítunk robbanásszerű fejlődésre, csak általános, a biztonság iránti fokozódó felhasználói igényre. Ennek az erősödő biztonsági igénynek a nyomán a nagyvállalatok és az intézmények működésében is további teret nyernek majd a személyazonosságot kezelő megoldások, mert az informatikai rendszerek biztonságának a megfelelő személyazonosság-kezelés az alapja. A személyes adatok integritásának fontossága folytán az elektronikus kormányzás és önkormányzás sem terjedhet el szélesebb körben, ha a rendszerekhez hozzáférő állampolgárok millióit nem lehet biztonságosan és gyorsan azonosítani. |
|
|
|
|
|
|
