2005 – a kutatók szerint a jövő

A világgazdaság lassuló bővülési üteme mellett a magyar gazdaság viszonylag kedvező növekedési kilátásokkal tekinthet a jövő év elé, bár a gazdaságpolitikai populizmus veszélye nem csökken – írja nemrég közzétett jelentésében a Economist Intelligence Unit (EIU). Ugyanakkor a világgazdaság lassuló növekedése olyan időszakban következik be, amikor számos egyéb kockázati tényezővel is szembe kell nézni, mialatt ezekben ott rejtőzik a lehetőség, hogy a növekedés lassulása “valami súlyosabbá fajul”. A kockázatok között szerepel a

dollár hirtelen összeomlása, az esetleges újabb meredek olajár-emelkedés, a kínai gazdaság hirtelen megtorpanása, esetleg a lakóingatlanárak összeomlásszerű zuhanása a fő gazdasági erőcentrumokban.

A feltörekvő gazdaságok, így Magyarország számára külön kockázati tényező az OECD-térségben beindult pénzügypolitikai szigorítás, mert rendezettebb piaci helyzetet teremt ugyan, de ezekben az országokban likviditási gondokat is okozhat. A 25 tagú EU egészében valamelyes gyorsulás valószínű, 2,3 százalékról 2,4 százalékra nő a gazdaság bővülése, bár ez szinte egyedül a brit gazdaság magára találásának köszönhető.

Hiányzó bátorság Az EIU jelentés készítői szerint a magas deficit ellenére az MSZP-ben erős a politikai ellenállás a kiadáscsökkentéssel szemben, és a jelek szerint még a párt reformista szárnya sem siet a hiányok lefaragásával, mert tart a további térvesztéstől a Fidesszel szemben. Az EIU szerint ennek alapján várható, hogy jövőre Magyarországon “a populizmus fog felülkerekedni a helyes gazdaságpolitika ellenében”.

Kis magyar növekedés

A kutatók szerint nem kell eget rengető növekedésre számítani, bár azt mindenki kiemeli, hogy a növekedés üteme meghaladja az uniós átlagot. A számok és az érvényesülő trendek körül mutatkoznak ellentétek.

Magyarországon az EIU elemzői a 2004-re várt 3,7 százalék után jövőre 3,9 százalékos GDP-növekedést vizionálnak. Az évközi átlagos infláció eközben az idei évre becsült 6,9 százalékról szerintük jövőre 4,9 százalékra csökken. Ez nagyjából a hazai előrejelzések átlaga, amelyek 4,5 (MNB és PM), 5 (GKI) és 5,4 (Ecostat) százalék közötti inflációt jósolnak. Az érdekesség, hogy a hazai kutatóntézetek 2004-re 4 százalék körüli növekedéssel számolnak, míg szerintük jövőre némileg csökken a gazdaság lendülete. Az Ecostat szerint jövőre 3,8 százalékkal gyarapodik majd a gazdaság, míg a Gazdaságkutató Intézet (GKI) prognózisa ennél optimistább, s 4 százalék feletti növekedést jósol.

Gondok1 A jegybank korábban arra hívta fel figyelmet, hogy a magyar gazdaság növekedését és inflációs pályáját leginkább befolyásoló kockázati tényező továbbra is a jelentős mértékű külső egyensúlytalanság és az ország külső eladósodottságának növekedése. Az infláció csökkenése terén elért eredményeket a gazdaság külső egyensúlytalanságának mérséklésével lehet tartóssá tenni, ehhez az államháztartás hiányának számottevő mértékű csökkentésére van szükség.

Billen a bili

A leginkább aggasztó gond a folyó fizetési mérleg helyzete. Annyira, hogy az egyensúlytalanság növekedése komoly, a dicséretes gazdasági bővülést is veszélyeztető tényezővé alakulhat. A folyó fizetési mérleg hiánya a várt 27 százalékos exportérték-növekménnyel együtt is a GDP 8,5 százaléka lesz jövőre – véli az EIU. Ez a prognózis már jócskán meghaladja az eddigi várakozásosakat, hiszen még a legpesszimistábbnak tartott MNB-jelentés is „csak” 7,7 százalékos deficittel számol.

A folyó fizetési mérlegre vonatkozó hazai kutatói adatok az EIU-hoz hasonlóan pesszimisták, s bár mindegyik kutatóintézet kisebb mértékű aránycsökkenést prognosztizál, a volumenben nem lesz csökkenés. Az idei hiányt 6,9 milliárd euróra, azaz a GDP majdnem 9 százalékára taksálják, s ezt nem annyira a külkereskedelmi termékforgalom okozta, hanem a jövedelmek és a folyó transzferek.

A képet tovább árnyalja, hogy bár az ideihez hasonlóan jövőre is csökkeni fog a lakossági fogyasztás, a csökkenés továbbra sem lesz akkora, hogy érdemben visszafogja a fogyasztási javak importját. A hiányt jövőre a GDP 7,5-8 százaléka körül prognosztizálják, annak ellenére, hogy mértéke tovább nő, és elérheti akár a 7 milliárd eurót is.

A kutatók a jövőre várható munkanélküliségét tekintve sem optimisták. Nem várnak érdemi csökkenést.

Gondok2 A kutatók egy komoly, a jövőben sok fejtörést okozó gondra is felhívják a figyelmet. Az államháztartás egyenlegét jövőre több, az idén vállalt kötelezettség is terhelni fogja. A helyzet a későbbiekben sem javul, mert a következő években fokozottan terheli a büdzsét a ppp-projektek finanszírozási kötelezettsége.

Alig-alig

Az inflációra vonatkozó jóslatok már szinte megegyeznek, és mindegyikben felfedezhető az idei árszintromlásához viszonyított javulás és a bizakodás, ugyanis az elmúlt 12 havi árindex gyakorlatilag zuhanórepülésbe kezdett. A pontos számokkal kapcsolatban már nagyobb az óvatosság, s egyetlen kutatóintézet sem vallja magáénak a kormány 4,5 százalékos inflációs várakozását. Az Ecostat 4,8, a GKI 5 százalékos, míg az EIU 4,9 százalékos pénzromlással számol.

A kutatóintézetek magasnak, sokáig nem tarthatónak gondolták a forint euróhoz viszonyított árfolyamát. Ehhez hasonlóan vélekednek a jegybanki alapkamatról is. A decemberben a lélektani 10 százalék alá vitt alapkamat szerintük jövőre tovább csökken. A kérdés csupán a csökkenés mértéke. A jegybanki alapkamat-csökkentést megalapozó kedvező inflációs várakozások ugyan lehetővé tennének nagyobb arányú csökkentést, de az óvatos monetáris politika miatt nem valószínű a radikális kamatvágás. A bátrabbak 7-7,5, míg az óvatosabbak 8,5 százalékos alapkamatot vizionálnak 2005 végére. A csökkentés időpontja egyelőre bizonytalan.