Az okozott volna meglepetést, ha az MNB monetáris tanácsa nem él az idei utolsó alkalommal, hogy újabb kamatvágást hajtson végre. A csökkentés mértéke is pontosan annyi, amennyit a piac már idejekorán beárazott: 0,5 százalék.
Az alapkamat csökkentése az exportőrök malmára hajtja a vizet, viszont visszafogja az importot, és némileg nőhet az infláció is. A csökkenő hozamok miatt könnyebbséget jelent a hazai államháztartásnak, hiszen a kötvénykibocsátások alacsonyabb kamattal „ketyegnek”, és így olcsóbb lesz a deficit fedezetének előteremtése is.
|
A monetáris tanács döntésének nem nagyon volt alternatívája – értékelte a legfrissebb fejleményeket lapunk kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen bank elemzője, hangsúlyozva, hogy a MNB számára döntő fontosságú inflációs folyamatok tükrében „nem volt realitása” sem az 50 bázispontot meghaladó, sem az annál kisebb mértékű kamatcsökkentésnek. Hasonlóan vélekedett a Bloomberg, illetve a Dow Jones által az elmúlt napokban megkérdezett összesen 29 szakértő, egybehangzóan arra számítottak, hogy 9,50 százalékon zárja az évet a jegybanki alapkamat.
A pénzromlás mértékének kedvező alakulására hivatkozik a döntéshez csatolt indoklásában a jegybank is. A tanács megítélése szerint az infláció csökkenése a jövőben is folytatódik, ezt alátámasztja a versenyszféra béremelkedésének októberben tapasztalt lassulása. A pozitív inflációs kilátások mellett a kedvező globális befektetői környezet és a belföldi befektetők növekvő állampapír-kereslete is segítette a kamat csökkentését.
Egyensúlytalanság
A jegybank ugyanakkor arra is felhívja figyelmet, hogy a magyar gazdaság növekedését és inflációs pályáját leginkább befolyásoló kockázati tényező továbbra is a jelentős mértékű külső egyensúlytalanság és az ország külső eladósodottságának növekedése. Az infláció csökkenése terén elért eredményeket a gazdaság külső egyensúlytalanságának mérséklésével lehet tartóssá tenni, ehhez az államháztartás hiányának számottevő mértékű csökkentésére van szükség.
Az államháztartás és a folyó fizetési mérleg alakulásának veszélyeire hívta fel figyelmet a jövő év gazdasági (és kamat-)kilátásait felvázolva Török Zoltán is. Szerinte 2005 első felében elsősorban a kedvező inflációs folyamatoknak köszönhetően további 150 bázisponttal csökken a jegybanki alapkamat. Ezt követően viszont a kamatcsökkentési folyamat végén kedvezőtlen irányú piaci hangulatváltást következhet, mely egyaránt táplálkozik a betéti kamatok és az infláció közeledéséből, a globális befektetési kedv mérséklődéséből, de leginkább a hazai államháztartás és folyó fizetési mérleg hiányából. Ennek hatására ebben az időszakban Török Zoltán szerint ideiglenesen a forint gyengülése meghaladhatja a 260 forint/euró árfolyamot.
Az unió segítségével
A hétfői kamatdöntés előtt leginkább az elmúlt időszakban elhangzott nyilatkozatok korbácsolták fel a kedélyeket. A 2002-es kormányváltás óta csupán intenzitásában változó, de többé-kevésbé állandóvá vált összecsapások a kormány és a jegybank között nemhogy nem csillapodtak a karácsony közeledtével, de valószínűleg a jegybanki függetlenséget megnyirbáló, a törvényhozáson másodjára „átpréselt” kormányzati kezdeményezés hatására még nagyobb a feszültség a monetáris és a fiskális politika felelősei között.
Csak az uniós tagság mentette meg az összeomlástól a fenntarthatatlan gazdasági pályán mozgó magyar gazdaságot – hangoztatta több helyen a jegybank elnöke az elmúlt héten. Járai Zsigmond a Figyelőnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi kamatszint összhangban van a makrogazdaság megítélésével, véleménye szerint ugyanis a gazdaságban hatalmas feszültségek halmozódtak fel. Az MNB elnöke szerint az ország jelenleg fenntarthatatlan növekedési pályán halad, és „egy ideje már csak az tart bennünket a felszínen, hogy az unió tagja vagyunk”.
Járai Zsigmond úgy látja, hogy bár sokan szeretnék, ha az alacsony árfolyam kialakításával növelnék a cégek versenyképességét, ez hosszú távon nem működik. Az így szerezhető előny ugyanis véleménye szerint elvész az infláció automatikus megnövekedése miatt, a gazdaság pedig elkényelmesedik, és lecsúszik. „Egyébként is az a meggyőződésem, hogy nem fizetünk magas árat az alacsony inflációért: az export növekszik, a gazdasági szerkezet átalakulóban van – fogalmazott a Figyelőnek adott interjúban. – A jelenleginél jóval nagyobb áldozatokat követelne tőlünk a magas infláció.”
Draskovics Tibor szerint a kamatszint mértékének a jegybank megítélése szerint kell alakulnia, bár egy múlt heti nyilatkozatában a pénzügyminiszter arra azért felhívta a figyelmet, hogy a monetáris tanács őrének kellő óvatossággal kell eljárnia, figyelembe véve a befektetők érzékenységét. Kiemelte: ma úgy látszik, hogy az a feltételrendszer, amelyben a magyar gazdaságnak működnie kell – keresletszűkítő költségvetés, magas kamat, nagyon erős árfolyam -, túl erős szorítást jelent, ez csökkenti a növekedési lehetőségeket, és éppen ott okoz hátrányt, ahol gyorsabban kellene előrehaladni, így az exportban és a hazai KKV-szektor növekedésében, ahol gyorsabb bővülést szeretnénk elérni.
Fotó: MTI
