“Széles körű társadalmi egyetértés van abban, hogy mi is szeretnénk nagyon gyorsan olyanná válni, mint amilyennek ma Nyugat-Európát látjuk, mind gazdasági fejlettségben, mind az életkörülményekben” – mondta a miniszter. Draskovics Tibor szerint az ország jövőre újabb lépést tesz a maastrichti kritériumok teljesítése irányban, az euró bevezetése szerinte nem cél, hanem a fejlett nyugat-európai államok utolérésének eszköze. A kormány dolga az, hogy minden oldalról segítse a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, az életszínvonal emelkedését az országban. “Fél év alatt teljesíteni lehetne a maastrichti kritériumokat, de akkor kő kövön nem maradna” – mondta.
Draskovics Tibor hangsúlyozta: a gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele, hogy az állam a mostaninál jóval hatékonyabban végezze az állami feladatokat. “Az is alapvető ebben a tekintetben, hogy az állam csak azt szabályozza, amit feltétlenül szükséges, és azt konzisztensen tegye” – tette hozzá.
Önmagában abból, hogy több pénzt fordítunk az állam működtetésére, alapvetően nem változnak meg a dolgok. Példaként említette, hogy az elmúlt három év alatt nagyjából 70 százalékkal nőtt reálértéken az igazságszolgáltatásra fordított kiadás Magyarországon. “Ha azonban az embereket megkérdezzük, hogy elégedettek-e az igazságszolgáltatással, a biztonságérzetük nőtt-e, valószínűleg nemleges lesz a válasz” – mondta a miniszter.
A jövő évi folyamatokkal kapcsolatban Draskovics Tibor elmondta, hogy megítélése szerint az infláció már a jövő év első hónapjaiban jelentősen csökken és a gazdasági növekedés éves szinten 4 százalék körül lesz. A pénzügyminiszter kiemelte: az adórendszer változtatása és az infláció mérséklődése révén a reálbér-növekedés 2005-ben 3,5 százalékra tehető majd. A pénzügyminiszter egyszersmind a monetáris kondíciók javulását várja, arra számít, hogy a kamatszint csökken és olyan árfolyamszint alakul ki, amely tovább növelheti az ország export-teljesítményét. A pénzügyminiszter aláhúzta: a beruházások és az export hozzávetőleg 8 százalékkal bővül 2005-ben, az államháztartási hiánya mérséklődik és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 59 százalék alá esik vissza.