Ahogy közeledünk az év vége felé, úgy csökken az izgalmas és érdekes események száma a Budapesti Értéktőzsdén. Ez most is így van, a héten már éppen kezdtünk volna izgulni, hogy mivel is fogjuk megtölteni heti beszámolónk hasábjait, amikor a Pénzügyminisztériumból a segítségünkre siettek.
Történt ugyanis, hogy a kormány kedden bejelentette a jövő évi gázáremelések mértékét.
Ez azért nem okozott akkora meglepetést, de a Mol piacán érezhető volt egy bizonyos fajta megnyugvás. Az árfolyam ennek megfelelően dinamikusan emelkedett is 5 százalék körüli mértékben mindaddig, amíg el nem kezdődött a pénzügyminisztériumi sajtótájékoztató. Ezen az eseményen Draskovics Tibor pénzügyminiszter többek között beszélt arról is, hogy jövőre a Mol 70 milliárd forint bányajáradékot fog befizetni. A piacon azonnal elemzőkért kiáltottak, akik mondták, hogy az bizony sok. Az árfolyam ennek megfelelően levetette magát a szikláról, és szinte annulálta az aznap délelőtti 5 százalékos emelkedését.
|
Szokták mondani, hogy a számokkal nehezen lehet vitatkozni. No de sajnos abba a csapdába estünk, hogy a zöldalmát véletlenül valaki szimplán almának nevezte. A pénzügyminiszter nem fogalmazott pontosan, és ezzel nemcsak megzavarta a piacot, hanem feladott egy rejtvényt az elemzőknek is.
A Mol gázüzletága ugyanis szabályozott, az olajtársaságnak jár egy megtérülés, a maradék profitot lefölözik, amiből kompenzálják a nehéz helyzetűek gázszámláját. A lefölözés eszköze ez a bizonyos bányajáradék. A megtérülés alapján számolt járadék azonban csak 50 milliárd, tehát van 20 milliárd eltérés. Ez az összeg pontosan annyi, mint amennyi extra profitot keresett a Mol, ezt automatikusan vissza kell jövőre adnia. Így jön össze a 70 milliárd, csakhogy ebből 20 milliárd már benne van a jelenlegi számokban. Tehát az a jó hír a Mol részvényesei számára, hogy nincs rossz hír.
Egymásra mutogatnak
A hét másik nagy eseménye a Fed újabb kamatemelése volt Amerikában. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ezúttal 25 bázisponttal 2,25 százalékra emelte az irányadó kamatát. Ez volt az idén az ötödik emelés, hiszen az év elejét még 1 százalékos kamattal kezdtük. Ebben a lépésben nem volt semmi meglepő, a Fed nagyon jól kommunikálja szándékait, és nem okoz felesleges hullámokat a piacon, amikor ez nem áll szándékában.
Annál érdekesebb viszont, hogy Alan Greenspan és európai kollégája, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke Jean-Claude Trichet, nem tesz semmit a tovább gyengülő dollár megállítására. Ugyan Trichet már illette „drámai” és „drasztikus” jelzőkkel is az árfolyammozgást, de nem lépett a tettek mezejére. Inkább átmutatott a tengeren túlra, hogy ott keressék a hibákat, hiszen hatalmas ikerdeficit nyomasztja az amerikai gazdaságot. Amerika messze van, no meg a Föld is kerek, és Alan Greenspan ablaka aligha Frankfurt irányába néz, így ők ezt a célzást figyelmen kívűl hagyva, inkább az öreg kontinens gazdaságát hibáztatják.
Az amerikai logika szerint Európának reformokkal rendbe kellene tennie a gazdaságát, ez a gyorsabb növekedés révén magasabb keresletet támasztana az amerikai termékek iránt, ez pedig egyensúlyba hozná a folyó fizetési mérleget, és gyorsítaná az amerikai gazdaságot. Ettől a dollár gyengülne. Ezt persze ők sem gondolják komolyan, mondhatnánk, hogy elég lett volna egy „nem segítünk” levél is, nem kellene rögtön a földbe döngölni a másikat. Mindenesetre Trichet és az EKB egyedül nem képes erősíteni a dollárt, így hallgathatják a politikusok és a gazdasági élet szereplőinek sirámait. Ezek egyébként megalapozottak, hiszen a gyenge dollárral az olcsó kínai export Európára szakad, nem Amerikára.
Hazai kozmetikázás
December 20-án hétfőn délután kettőkor az MNB is nagy valószínűséggel változtat az irányadó kamatlábon, csak éppen lefelé. A piaci várakozások szerint 50 bázisponttos csökkentés után 9,5 százalékos lesz az év végére az alapkamat. Ez a lépés aligha okozna meglepetést a piacon, nem úgy mintha elmaradna. Járai Zsigmond MNB kormányzó szinte minden alkalommal figyelmeztet a gazdaság fenntarthatatlan irányára. Ez természetesen elsősorban a költségvetésre vonatkozik, és valóban úgy tűnik, hogy a „kozmetikázás” nagyobb szerepet kap, mint a tényleges hiánycsökkentés.
Az idén a pénteki pénzügyminisztériumi várakozás szerint 100 milliárdos decemberi többlet fog keletkezni, ezzel éppen teljesül az 5,3 százalékos hiányterv. Pontosabban a 4,5 százalékos, mert menet közben beszámítja a PM a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is, amivel statisztikailag 0,8 százalékkal csökken a deficit. Sajnos ez a trükk nem alkalmazható az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítésénél. Az idei, kétszer módosított terv azonban csak azért teljesül, mert a PM elhalasztott bizonyos áfa-visszafizetéseket. Ez 0,3-0,4 százalékkal javítja az idei költségvetést. Jövőre persze ugyanennyivel rontja, tehát nem valós teljesítményről van szó.
