Jövőre számottevően lassul a világgazdaság növekedése. “Szokatlanul magas” kockázatok terhelik, de szerencsés esetben az ütemváltás sima lesz, és nem következik be “összeomlás” – áll az Economist Intelligence Unit (EIU) hétfőn Londonban kiadott éves globális jelentésében.
Kockázati tényezők
A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző házának 2005-re összeállított, 260 oldalas átfogó prognózisa szerint a világgazdaság piaci árfolyamon számolt reálnövekedése az idei évre várt 4,1 százalék után jövőre 3,2 százalékra lassul. A 90-es évek zömének teljesítményével összevetve ez még mindig robusztusnak tekinthető.
A lassulás azonban olyan időszakban következik be, amikor a világgazdaság számos kockázati tényezővel kénytelen szembenézni, és ezekben ott rejtőzik az a lehetőség, hogy a növekedés lassulása “valami súlyosabbá fajul” – áll a The Economist című folyóiratot is gondozó csoport társintézményének hétfői londoni jelentésében. Az EIU szerint a kockázatok “hosszú listáján” szerepel egyebek mellett a dollár hirtelen összeomlása, az esetleges újabb meredek olajár-emelkedés, a kínai gazdaság hirtelen megtorpanása, esetleg a lakóingatlanárak összeomlásszerű zuhanása a fő gazdasági erőcentrumokban.
|
A 190 országot felölelő elemzés szerint a magas folyó fizetési mérleg- és költségvetési hiányukat a nemzetközi tőkepiacról fedezni kényszerülő feltörekvő gazdaságok számára külön kockázati tényező az OECD-térségben már beindult pénzügy-politikai szigorítási kurzus. Ez egyébként normalizáltabb piaci helyzetet fog teremteni a magas likviditású, magas befektetési kockázatvállalási készségű, alacsony kamatszintű környezethez képest.
Az EIU alapforgatókönyve mindent összevetve azonban az, hogy 2005-ben is meglehetően erős lesz a növekedés a világgazdaság egyes régióiban. Ez alól az egyetlen nagy kivétel az euróövezet, ahol az idei évre becsült 1,9 százalék után jövőre is csak ugyanennyit vár a londoni cég.
A 25 tagú EU egészében valamelyes gyorsulás valószínű, 2,3 százalékról 2,4 százalékra. De ez nem az együtt is csekély gazdasági súlyú új tagországoknak köszönhető, hanem zömmel a brit gazdaság átlagon felüli teljesítményének – áll a jelentésben.
Öt százalék alatt az infláció
Magyarországon az EIU elemzői a 2004-re várt 3,7 százalék után jövőre 3,9 százalékos reálnövekedést várnak. Az évközi átlagos infláció eközben az idei évre becsült 6,9 százalékról szerintük 4,9 százalékra csökken. Ez nagyjából átlaga a hazai előrejelzéseknek, melyek 4,5 (MNB) és 5,4 (Ecostat) százalék közötti inflációt jósolnak.
A folyó fizetési mérleg hiánya a várt 27 százalékos exportérték-növekménnyel együtt is a GDP 8,5 százaléka lesz jövőre. Ez a prognózis már jócskán meghaladja az eddigi várakozásosakat, hiszen még a legpesszimistábbnak tartott MNB-jelentés is „csak” 7,7 százalékos deficittel számol. (Viszont emlékezetes, hogy az intézet egy hazánkról szóló korábbi tanulmányában is már a nagyobb államháztartási hiány mellett az euróbevezetés esetleges elhalasztására és az inflációs cél alultervezésére hívta fel a figyelmet.)
A jelentés készítői szerint a magas deficit ellenére az MSZP-ben erős a politikai ellenállás a kiadáscsökkentéssel szemben, és a jelek szerint még a párt reformista szárnya (benne Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel) sem siet a hiányok lefaragásával, mert tart a további térvesztéstől a Fidesszel szemben. Az EIU szerint ennek alapján várható, hogy jövőre Magyarországon “a populizmus fog felülkerekedni a helyes gazdaságpolitika ellenében”.
