Az elmúlt hét sokáig emlékezetes marad a devizapiacokat követők számára. Egyrészt a forint hirtelen és látványos gyengülése, másrészt a dollár miatt, amely már több ízben törte át az euró ellenében az 1,30-as szintet. Hogy a hazai devizával kezdjük, egy héttel ezelőtt még azt láthattuk, hogy a forint árfolyama két százaléknál is kisebb távolságra áll az intervenciós sáv felső szélétől. A szakemberek sokfajta magyarázatot próbáltak találni az erős forintra, de egyedül a magas kamatkülönbözet vonzereje tűnt elég meggyőzőnek.
Akkor még arra lehetett számítani, hogy a hét eseménytelenül telik el a mai kamatdöntésig, de Járai Zsigmond közbelépett. A kedélyek lehűtése érdekében a forint árfolyamára és a kamatokra vontakozó nyiltakozatot tett; ezt a szakma szóbeli intervenciónak nevezi. Járai Zsigmond kifejtette, hogy nem lehet drasztkikus kamatcsökkentésekre számítani, továbbá a forint jelenlegi szintje nem szükséges az inflációs célok teljesüléséhez. A piacnak sem kellett több, azonnal négy forinttal drágábbá vált az euró.
|
A hétfői napra vonatkozó kamatcsökkentési várakozások is egy csapásra mérséklődtek. Korábban az erős forint miatt 75 bázispontos kamatcsökkentésre lehetett számítani, és ez a kötvényárfolyamokba be is épült, most viszont már csak 50 bázispontos csökkentésre számít a piac. Ezzel 10 százalékosra módosulhat az alapkamat. Járai Zsigmond azonban azt is hozzátette, hogy az év végére el tud képzelni egyszámjegyű alapkamatot. Ez azt jelenti, hogy decemberben még várható egy csökkentés.
Sokak számára volt érhetetlen, hogy a jegybank miért nem használta ki a korábban elképzeltnél gyorsabb ütemű kamatcsökkentésre a túlzottan erős forintot, és miért választotta inkább a szóbeli beavatkozást. A választ maga a jegybankelnök adta meg, amikor óva intett a túlzott kamatcsökkentési várakozásoktól. Egyszerűen arról van szó, hogy a látszat csal a forintpiacon, és a hazai valuta jelenlegi szintje korántsem árulkodik stabilitásról. Tekintve, hogy a jelenlegi befektetők nagy része rövid távú, ha gyors ütemű kamatcsökkentésekre kerülne sor, az kontroll nélküli árfolyamgyengüléshez vezethetne. Ennek ütemét már tavaly megtapasztalhattuk egy párszor, de az idén a kormányválság idején, illetve a múlt héten is láthattuk, hogy percek alatt képes elengedni magát az árfolyam.
Amerikai tendenciák
A másik devizapiaci esemény az, hogy a dollár az euró ellenében először gyengült az 1,30-os szintre. Az árfolyamok láttán az európai államok és vállalatok azonnal megkongatták a vészharangot, hogy ez az árfolyam indokolatlan versenyelőnyt teremt az Egyesült Államoknak, és sokan szólították fel az Európai Központi Bankot a cselekvésre. Az EKB feje, Jean-Claude Trichet azonban mosolyogva közölte, hogy ő nem tapasztal ilyen mértékű gondokat, és az inflációról kezdett beszélni.
A dollár gyengesége a részvényárfolyamokra is kihatással volt. Elsősorban az exportáló európai cégek estek nagyot. Amerikában mindeközben a Hewlett-Packard hordozta a hátán a piacot, különösen a technológiai papírokat. A high-tech vállalat a várakozásokat meghaladó harmadik negyedéves eredményt tett közzé és ráadásul a kilátásokat illetően is igen pozitívan nyilatkozott. Ennek megfelelően optimizmus terjedt el a HP-vel hasonló tevékenységet végző területeken és az árfolyamok is szép teljesítményt mutattak fel.
