Robert Stöllinger, a magyarországi KPMG ügyvezető partnere kifejtette: az uniós csatlakozás után a külföldi beruházók nagyobb bizalommal tekintenek Magyarországra, a magyarországi beruházási lehetőségekre. Jellemző az, hogy a privatizációs ügyletek és a zöldmezős beruházások után egyre jelentősebb méreteket ölt a magyarországi versenyképes cégek felvásárlása is.
Kifejtette: egy évvel ezelőtt a KPMG azt jósolta, hogy az uniós csatlakozással Magyarország felé újabb befektetési hullám indulhat el. Ma már elmondható, hogy a tendencia valóra vált, a KPMG pénzügyi tanácsadással foglalkozó csoportja jelentős megbízásokat kapott, egyik legjelentősebb munkájuk a közelmúltban az E.ON Ruhrgas AG. pénzügyi tanácsadói megbízása volt a Mol gáz üzletága tárolási és kereskedelmi részének megvétele ügyében.
Elmondta továbbá, hogy új befektetni vágyó ügyfelek is jelentkeztek, ezek jelentős hányada Ausztriából érdeklődik a magyarországi befektetések iránt.
Robert Stöllinger kifejtette: az EU-ban egyfajta adóverseny bontakozott ki az elmúlt időszakban, nem valószínű azonban, hogy az EU-ban egy egységes társasági adókulcsot vezetnének be, sokkal inkább az képzelhető el, hogy a tagállamok az adóalap egységesítésére törekednek a jövőben.
Rámutatott: az új tagországokat, a kelet-európai régiót tekintve elmondható, hogy ma már nem Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa, emellett a helyi iparűzési adó, a magas áfakulcsok, a jelentős tb- és más típusú járulékterhek nem javítják az ország versenyképességét.
László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere kiemelte, hogy összességében egymás hatásait mérséklő változásokat hoznak az új adójogszabályok a vállalkozások, illetve a magánszemélyek életében. A volt pénzügyminiszter kedvezőnek mondta, hogy a társasági adó alapjából a fizetett helyi adó 25 százaléka helyett már 50 százaléka vonható le jövőre, de szerinte hosszú távon szükséges a helyi adó rendszerének átfogó reformja, hogy növekedjen az ország versenyképessége.
A volt pénzügyminiszter szerint a magyarországi vállalkozások esetében a helyi iparűzési adó az egyik legnagyobb teher, a vállalkozóknál szektortól függően átlagosan a vállalati nyereség 20 százalékát is elviheti ez az adófajta.
Az új banki különadóval kapcsolatban László Csaba emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi méretű pénzintézeti csoportok megtehetik, hogy az unión belül átcsoportosítják egyes üzleti tevékenységüket. Ez már bekövetkezett az ország vonatkozásában is, hiszen számos multinacionális cég Magyarországra tette át kutatás-fejlesztési központját, vagy teljes könyvelését, ügyfélszolgálatát, és ez a közösségi szabályok mellett nem jelent gondot a bankoknak sem.
László Csaba kérdésre elmondta: a banki különadó különböző variációi közül választhatnak ugyan a hitelintézetek, ezáltal előnyösebb helyzetet próbálnak elérni, nem valószínű azonban, hogy a bankok tulajdonosainak nyereségelvárása csökkenne a jövőben. Ezért a hitelintézetek, illetve a pénzügyi vállalkozások egy része vagy költségcsökkentéssel, vagy a banki adó terheinek ügyfelekre áthárításával próbálja megőrizni nyereségmutatóit a következő időszakban.
Nink Gabriella adópartner kifejtette: kedvező tervezési lehetőséget jelent a pénzügyi szolgáltatók számára az, hogy az anyacég és a fióktelepek közötti tranzakciók adómentességét, illetve a csoportos adóalanyiság előnyeit kombinálhatják. Azt is jó döntésnek nevezte a KPMG munkatársa, hogy az új adótörvény 2004 májusáig visszamenő hatállyal eltörölte azt a tiltást, amely nem engedte az előzetesen felszámított áfa levonását például a kis értékű ajándék, vagy a közcélú adomány esetében.
Nink Gabriella úgy vélte, a nagyobb társaságok, illetve beruházó cégek számára kedvezőtlen az, hogy 2005 júliusától megszűnik az úgynevezett gyakorított áfa-bevallás lehetősége, amely most lehetővé teszi, hogy akár kéthetente bevallást tegyenek ezek a cégek és ezáltal korábban juthassanak hozzá a visszaigényelt áfához.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
