Belföld

Kovács – másodjára megfelelt

Strasbourgi meghallgatásán nemcsak Kovács László új munkaterülete, az adó- és vámügyek kerültek szóba, hanem politikai múltja is. Még a Kováccsal kevéssé szimpatizáló néppárti frakció is elégedettségét fejezte ki.

Pozitívan nyilatkoztak a legnagyobb európai parlamenti frakciók képviselői és a meghallgatást végző bizottságok elnökei Kovács László, az adóügyekért és vámuniós politikáért felelős leendő európai biztos kedd délelőtti meghallgatásáról. Még Szájer József (Fidesz-MPSZ), a néppárti frakció alelnöke is elégedettségét fejezte ki, hogy “nem ismétlődött meg Kovács László megszégyenítő vesszőfutása”, és a meghallgatás sikeresebb volt az energiaügyinél.








A jelölt elérte célját
Maga a „meghallgatott”, Kovács László egyebek között kijelentette: teljesítménye megfelelt annak, amit célként maga elé tűzött, és annak is, amit a kezdetkor egy jelölttől várni lehet. Úgy vélte, az előző meghallgatáshoz képest most több kemény politikai kérdést kapott, de “ez a magyar politikai élet realitása, és együtt kell élni vele”.

Nem mulasztotta el ugyanakkor Szájer az alkalmat, hogy bírálja a magyar biztos egyes, “Magyarország szempontjából nem feltétlenül szerencsés” megnyilatkozásait, köztük a bor jövedéki adójának esetleges beveztésére vonatkozót vagy a közös vámrendszer kiépítését érintőt. Megismételte azonban, hogy a Néppárt megszavazza a bizottságot. Az már kevésbé számít meglepetésnek, hogy a szocialista és liberális frakciók képviselői is elégedetten nyilatkoztak a meghallgatáson tapasztaltakról, jelezve azt is, hogy várhatóan nem lesz akadálya az egész Barroso-bizottság támogatásának.








Elhatárolódott a Kádár-korszak belügyeitől
A meghallgatás elején Kovács rövid politikai nyilatkozatot tett, amelyben jelezte, hogy a rendszerváltás előtt, bár tagja volt a MSZMP-nek, nem foglalkozott belügyekkel, a rendszerváltás idején pedig alapítója volt a modern szociáldemokráciát képviselő MSZP-nek.


Kemény néppárti kérdések

Az Európai Parlament gazdasági és monetáris, illetve belső piaci bizottsága által tartott meghallgatáson Kovács László adó- és vámügyi biztosjelöltnek először azokra a többnyire néppárti politikusok által megfogalmazott kérdésekre kellett válaszolnia, amelyek leginkább a politikus kommunista múltját firtatták.


Később szóba került Kovács László előző szakbizottsági meghallgatása is, melyen még, mint energiaügyi biztosjelölt vett részt. Akkori gyenge szereplése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Barroso újraosztotta a pozíciókat és Kovács is új területet kapott. Ezzel kapcsolatban a magyar politikus kifejtette, hogy előző meghallgatása előtt kormányválság alakult ki Magyarországon és a stabilitás érdekében tett erőfeszítései miatt kevesebb energiája maradt elmélyedni az energiaügyben.








A forró tőkét fékezné
Az úgynevezett Tobin-adóra 1978-ban tett javaslatot névadója. A forró, avagy spekulatív tőke mozgását lassító globális adó szintje az eredeti javaslat szerint 0,5 százalékos lenne. Az Európai Parlament az előző ciklusban a bevezetése ellen szavazott.


Kovácsnak tetszene a Tobin-adó



A meghallgatás során a biztosjelölt leendő feladatkörét érintő kérdések is szóba kerültek. Így Kovács Lászlónak módjában állt kifejteni, hogy véleménye szerint a tagállamok közötti adóverseny nem feltétlenül rossz, de vigyázni kell arra, hogy a verseny tisztességes legyen, és emiatt lehetőleg ne csökkenjenek a költségvetési bevételek, ne legyen az adó diszkriminatív.

Külön is kiemelte az adócsalás elleni harc fontosságát. Kovács szerint érdemes napirenden tartani a Tobin-adó kérdését, de további konzultációkat kell folytatni ebben az ügyben. Hangoztatta, hogy neki személy szerint rokonszenves a tőkejövedelmek olyan típusú megadóztatása, amilyenre még 1978-ban tett javaslatot James Tobin Nobel-díjas közgazdász.








A gyenge láncszem ereje
Kovács László sikeres meghallgatása azért is figyelemre méltó, mert parlamenti ajánlása alapján az egyik leggyengébb láncszem volt az összes jelölt közül. A Néppárt szóvá is tette, mennyire sajnálja, hogy a magyar kormány a Bizottságban tudta tartani Kovács Lászlót, miközben egy konzervatívot és egy (névleg) liberálist – Rocco Buttiglionét és Ingride Udrét – „hazaküldött” Barroso kijelölt elnök.

Harc az adócsalók ellen


Az egyes adófajtákat illetően elmondta: nem hiszi, hogy a vállalkozói adó szintjét illetően európai akcióra lenne szükség, a jövedéki adónál viszont fontos az eltérő szintek közelítése. A társasági adó esetében kijelentette, annak alakulását folyamatosan figyelni fogja, de nem biztos, hogy szükséges egy minimumszint meghatározása. A közvetlen adózás témakörében azt is megemlítette, hogy ez ügyben az Európai Bíróság is fontos döntéseket hozott a közelmúltban. Úgy vélte, az alacsonyabb társasági adókulcs nem feltétlenül jár együtt a külföldi beruházók érdeklődésének növekedésével.


Külön hangoztatta a magyar jelölt az adócsalás elleni harc fontosságát. Úgy vélte, a környezetszennyezést adózással is lehet sújtani. A kutatásokat és fejlesztéseket illetően meg kell nézni, hogyan támogathatók azok az adózás segítségével.


Fotó: AP

Megkerestük George Clooney-t, hogy megtudjuk, mit gondol arról, hogy Soros György ügynökének kiáltotta ki a kormányoldal. A világsztár válaszában elárulta, hogy egyszer találkozott a milliárdossal. De volt néhány gondolata Orbán Viktorról és rezsimjéről is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.