Belföld

Szécsény és Sopron üzenete

A két kis parlamenti párt szerint a politikai érdektelenség, illetve a tétnélküliség volt oka a hétvégi időközi választások kudarcának. A decemberi népszavazás előtt néhány héttel komoly üzenetet hordoz az alacsony részvétel.

A Capital Research Piac- és Közvéleménykutató Intézet minapi prognózisához szállítottak érveket a hétvégi időközi választások. A közvéleménykutató ugyanis azt jelezte, hogy a decemberi népszavazáson – ahol vélhetően győznek az „igenek” a kórházprivatizációs kérdésben, míg a kettős állampolgárság szavazása eredménytelenül zárulhat – mindenképpen alacsony részvételre lehet számítani. A cég egészen pontosan 47 százalékos szavazási hajlandóságról adott hírt. Nos, a hétvégén Sopronban és Szécsényben tartott időközi választások eredménytelenek voltak. Különösen Szécsényben, ahol csupán a választásra jogosultak 28,84 százaléka járult az urnákhoz, de Sopronban sem érte el a szavazók aránya a bűvös 50 százalékot, ahol a szavazásra 31,98 százaléka szavazott.








Érvénytelen eredmények
Szécsényben az eredménytelen első fordulóban a tíz képviselőjelölt közül Nagy Andor (Fidesz-KDNP) a voksok 50,1 százalékát kapta, Borenszki Ervin (MSZP-SZDSZ) a szavazatok 27,8 százalékát, a harmadik helyen álló idősebb Gáspár Győző (független) pedig a voksok 10,7 százalékát szerezte meg. Sopronban és a környező településeken: Ágfalván, Fertőrákoson, Harkán és Kópházán összesen hét jelölt indult a képviselői helyért. Firtl Mátyás, a Fidesz jelöltje a szavazatok 53,6 százalékát, Kránitz László MSZP-s jelölt a szavazatok 34,4 százalékát kapta. Kóczán Zoltán SZDSZ-es jelölt a voksok 4,2 százalékát szerezte meg.

Második forduló november 28-án


Az időközi parlamenti választások első fordulójának érvénytelensége miatt, mind a Nógrád megyei Szécsényben, mind a Győr-Moson-Sopron megyei 7-es számú választókerületben, vagyis Sopronban és környékén második forulót tartanak, melynek kitűzött időpontja november 28. A második fordulóban mindazon jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban pályáztak a képviselői tisztre – mondta Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője. A két egyéni választókerületben az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választópolgárok több mint egynegyede leadja voksát. Az időközi országgyűlési választást mindkét helyen azért tartották, mert a körzetek egyéni képviselői – Szécsényben Surján László, Sopronban pedig Szájer József – mindketten fideszes politikusok – a júniusi európai parlamenti választásokon is mandátumot szereztek, és a magyar parlamentben szerzett helyüket – a jogszabályoknak megfelelően – visszaadták.


Az MDF és az SZDSZ komolyan vette a jelzést


A két nagy párt, az MSZP és a Fidesz érdemben nem értékelte az eseményeket. Nem így a két kispárt, amely rögtön eltérő véleményt fogalmazott meg. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint nem okozott nagy meglepetést az alacsony részvétel, mert a választók érezték, hogy a voksolásnak nincs nagy tétje. Ezzel szemben az MDF komoly jelzésként értékelte az alacsony részvételt, mondván, a szécsényi és soproni időközi országgyűlési választások megmutatják, hogyan értékeli a közvélemény a politikát.


Mi lesz a decemberi népszavazáson?


Az MDF tehát a politikával szembeni általános közvélekedéssel, az SZDSZ pedig a szerény téttel magyarázza az időközi választások eredménytelenségét. A küszöbön álló népszavazás szempontjából azonban mindkét érv megfontolandó. Annál is inkább, mert ahhoz, hogy a két kérdésre érvényes „igen” szülessen – tehát, hogy bevezessék a határon túli magyarok kettős állampolgárságát és leállítsák a kórházi privatizációt – a választópolgárok legalább egynegyedének, több mint kétmillió embernek a szavazatára lenne szükség. Ebből a szempontból figyelmeztető jel a politikai érdektelenség. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a két nagy parlamenti párt véleménye oly mértékben eltér egymástól, hogy még a kettős állampolgárság ügyében esetleg megszülető igen esetében sem valószínű, hogy meglenne a törvénymódosításhoz szükséges kétharmados parlamenti többség, akkor a „nincs igaz tétje a népszavazásnak” tétel is megáll.


Más szóval, a politikai szereplőknek a következő hetekben érdemes lenne végiggondolni Szécsény és Sopron üzenetét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik