A vállalatvezetők többsége (52 százaléka) úgy látja, hogy az új kormányzati elképzelések, intézkedések kisebb léptékű korrekciókat jelentenek a gazdaságpolitikában, s a társadalompolitikában pozitív irányú változást eredményeznek. A válaszok tartalmi megoszlása viszonylag homogén.
A jelen felmérés megerősítette a gazdálkodók azon igényét és törekvését, hogy a költségvetési forrásokat a vállalkozói szféra javára szükséges átcsoportosítani az államigazgatási kiadások rovására. A vezetők háromnegyede (77 százalék) ért egyet azzal, hogy csökkentsék a közigazgatási alkalmazottak számát, a leépítés módjáról és üteméről a válaszokban nem esett szó.
Érdekesen alakult a vállalatvezetők vélekedése az adójogszabályokban bekövetkezett változásokról. A cégek relatív többsége (47 százalék) kedvezőtlennek tartja az adószabályok éves gyakoriságú módosítását, annak ellenére, hogy a jelenlegi változások összességében mérséklik adóterheiket. Vélekedésüket elsősorban az motiválja, hogy az állandó változás kedvezőtlenül hat a befektetésekre. Ezzel ellentétes vélemények is megfogalmazódtak, lényegesen kisebb gyakorisággal.
A vállalatvezetők nagy többsége (68 százaléka) egyetért azzal, hogy a bankok, egyes pénzintézetek a következő két évben különadót fizessenek. Ellenkező véleményen a cégeknek csak 15 százaléka volt. A magas fokú egyetértésben nagy valószínűséggel több tényező játszott szerepet, amelyek közül a tartósan magas kamatok játszottak meghatározó szerepet. A külön adóztatás elfogadására hatással lehetett a pénzügyi szektor kiugróan magas jövedelmezősége, amely nem feltétlenül a pénzintézetek hatékony működésének, sokkal inkább a számukra kedvező kormányzati intézkedéseknek a következménye.
A vizsgálat meglepő és egyben kedvező eredménye, hogy a vállalkozói szektor a kormány legsürgetőbb feladatának a lakosság életkörülményeinek javítását tartja, az említettségi arány 86 százalékos. Ugyancsak sürgősnek tartják a cégvezetők a vállalkozások versenyképességének javítását, a foglalkoztatottság szintjének emelését, valamint az államháztartási hiány csökkentését.
Összességében az új korányprogram vállalkozói fogadtatása kedvező, ugyanakkor számos kétely is felmerül, amely a gazdasági feltételek inkonzisztenciájára, a tartósan magas államháztartási hiányra és az ország közepes versenyképességére vezethető vissza.
A célokkal egyetért a lakosság, a megvalósítást vitatják
A közigazgatás leépítése, karcsúsítása, az olcsóbb állam kiépítésének koncepciója költségvetési és vállalkozói nyomásra az új kormány programjában is hangsúlyos elemként szerepel, az érintettek körében a korábbihoz hasonló nyugtalanságot keltve. A közigazgatási leépítésekkel kapcsolatban a lakosság nagyobb része erősen megosztott, kisebb része pedig bizonytalan. Az érdemi válaszadók relatív többsége, 43 százaléka nem ért egyet a terezett leépítéssel, az egyetértők aránya 40 százalék.
Hasonló megosztottság jellemzi a lakosságot a kétkulcsos személyi jövedelemadó megítélésében. A különbség annyi, hogy itt a megosztottság helyett inkább az érdektelenség dominál. A lakosság többsége (63 százalék) úgy látja, őket nem érinti a jövő évben bevezetésre kerülő kétkulcsos adórendszer, mások viszont nem tudnak állást foglalni a kérdésben (13 százalék). A markáns véleménnyel rendelkező választópolgárok többsége, a kérdezetteknek 14 százaléka úgy látja, kevesebb adót kell majd fizetnie jövőre, míg 10 százalékuk gondolja azt, hogy rosszul jár a változással.
Az adó- és járulékkedvezmények megítélésében határozottabb a lakosság, közel 60 százaléka egyetért azzal, hogy évi 6 millió forint jövedelem felett korlátozzák az igénybe vehető adókedvezményeket. Ellenkező a véleménye a lakosság 17 százalékának. A válaszadók egytizede egyetért a korlátozással, de csak a szociális kedvezmények esetében. Az életkor és az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan nő azoknak az aránya, akik egyetértenek az intézkedéssel.
A lakosság túlnyomó többsége (83 százaléka) ért egyet azzal, hogy a nagyjövedelműek gyermek utáni adókedvezményét a rászorulóknál természetbeni és egyéb juttatásokkal ellensúlyozzák. Tanulságos eredmény, hogy a lakosok 12 százaléka azért nem ért egyet az intézkedéssel, mert „az intézkedés ellenére továbbra is a magas jövedelműek járnak jól”.
A felnőtt lakosság kétharmada egyetért azzal, hogy a kormány által 9 hónapig térítendő 50 százalékos járulékkedvezmény növeli a pályakezdők, illetve a gyesről, gyedről visszatérők munkavállalási esélyeit. Minden ötödik válaszadó kétkedéssel fogadta az intézkedés hatékonyságát.
A kormány lehetőségeinek megítélésében a lakosság közel fele saját várakozásait kivetítve válaszolt. A népesség 48 százaléka állította, hogy a következő két évben a kormány az emberek életkörülményeinek felzárkóztatásában tud a legtöbbet tenni. Minden más területet legfeljebb a lakosság egynegyede említ ebben a kontextusban.
A kormányprogramban vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartja a lakosság. Leginkább, (de a közepesnél kisebb mértékben) abban bíznak a kérdezettek, hogy megvalósul a Vásárhelyi-terv szerinti árvízvédelmi, és a hozzá csatlakozó környezetvédelmi program. A települések útjainak felújításában a lakosság alig több mint egynegyede bízik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
