A török parlament egyik bizottsági ülésén Abdullah Gül külügyminiszter kijelentette, hogy országa mindent megtesz a teljes jogú uniós tagság érdekében, de – mint mondotta – a csatlakozás nem olyan célkitűzés, amelyet Ankara „minden áron” el akar érni. „Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, aztán meglátjuk, hogy mi történik” – idézte Gül szavait az Anatolia hírügynökség. „Ha a végeredmény nem kielégítő, akkor hagyjuk az egészet, ám ha igen, akkor haladunk tovább. Nem hisszük, hogy Törökországnak minden áron meg kell tennie mindent az uniós csatlakozás érdekében” – tette hozzá a külügyminiszter.
A török diplomácia irányítója úgy vélte, hogy a Bizottság október 6-i ajánlása „nagyszerű eredmény” volt országa számára. Egyúttal kiemelte: „soha nem mondtuk, hogy feltételek nélkül és mindenbe beleegyezve csatlakozunk az EU-hoz”. A bizottsági ajánlás azon passzusára utalva, amely a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését javasolja, amennyiben Törökországban megtorpannának a reformfolyamatok, illetve amely az unión belül a személyek szabad áramlásának tartós korlátozását vezetné be a törökökkel szemben, Gül azt mondta, hogy „amennyiben ezek a korlátozások ideiglenesek, beleegyeznek [azok alkalmazásába]. Ám nem tudjuk elfogadni a török polgárok mozgásának feltétel nélküli és határozatlan időre szóló korlátozását”. Hozzátette azt is, hogy Törökország nem tudja elfogadni a tárgyalások felfüggesztését, hacsak azok nem a demokrácia szabályainak súlyos megsértéséből fakadnak.
Mindeközben a müncheni székhelyű Kelet-európai Intézet egy olyan tanulmányt jelentetett meg, amely szerint a török uniós csatlakozás melletti politikai és stratégiai érvek „nem teljesen meggyőzőek” és, a „török csatlakozási tárgyalások inkább előbbi, mint későbbi megkezdése nagy kockázatokkal jár együtt”. A „Törökország EU-tag?” elnevezést viselő tanulmány úgy véli, hogy Ankarának inkább a „privilegizált partneri viszony” vagy a „kiterjesztett társult tagság” státuszát kellene felajánlani.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
