Jelentős mértékben csökkent a német gazdaság teljesítőképessége, s a szeptemberben zárult harmadik negyedévben mindössze 0,1 százalékos GDP-növekedést produkált Európa motorjának tartott gazdaság – derült ki a német statisztikai hivatal adataiból. A mérsékelt gazdasági teljesítményért a statisztikai hivatal az export visszaesését teszi felelőssé. A hivatal visszamenőlegesen a második negyedéves adatokat is módosította: így a növekedés a korábbi 0,5 százalék helyett mindössze 0,4 százalék volt.
Az export mérséklődését a magas olajárakkal magyarázzák a kormányzati gazdasági szakemberek, és időszakos jelenségnek tartják. De a német gazdaság megtorpanása komoly, az ország határain túlmutató veszélyeket rejt magában, annak ellenére, hogy a német visszaesés egyértelmű világgazdasági okokkal magyarázható. Az elemzők máris módosították korábbi előrejelzéseiket az eurózóna többi tagországának pénteken nyilvánosságra kerülő GDP-adataival kapcsolatban.
Kincstári optimizmus
Jürgen Stark, a Bundesbank elnöke szerint a visszaesés időleges, s egész évre vetítve akár a 2 százalékot is elérheti a gazdaság növekedése. Elemzők szerint azonban ez csak a kötelező kincstári optimizmus, mivel az exportot a magas olajárak mellett egy másik tényező is visszaveti: a dollár soha nem látott mélységbe került az euróval szemben. Mindez viszont hamarosan kamatemelést indukál az Európai Központi Bank részéről, amire akár hónapokon belül sor kerülhet – írja a Financial Times. Az exportfüggő német gazdaság egyelőre belföldről sem kap jelentősebb segítséget, a magas munkanélküliség nem húzza a belföldi fogyasztást.
A képet tovább sötétíti a mannheimi Európai Gazdaságkutató Intézet (ZEW) két napja kiadott novemberi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója. A mintegy háromszáz intézményi befektető és közgazdász véleménye alapján készülő index elmaradt minden várakozástól, novemberre mindössze 13,9 pont volt, míg az elemzők 30 körüli indexet vártak. A mutató negyedik hónapja csökken, és október óta a 34,7 pontos sokévi átlag alatt van – ilyen utoljára tavaly júniusban fordult elő.
A ZEW-nél a mutató visszaeséséből a gazdasági növekedés lassulására következtettek a következő hat hónapra, s nem osztották a Bundesbank kincstári optimizmusát. A növekvő borúlátást a ZEW is az olaj további drágulásával, a világgazdasági növekedés lassulásával, a német áruk csökkenő keresletével magyarázta, miközben a hazai fogyasztás továbbra sem ad ösztönzést. A német kormány október végi (hivatalos) előrejelzése 1,8 százalékos gazdasági növekedést jósol 2004-re, jövőre pedig 1,7 százalékot vár.
Szabad szombat
A német gazdaság helyzetét senki sem látja túl kedvezőnek, s a versenyképesség növelése, illetve a fellendülés érdekében már megkezdődött a társadalmi vita. A munkaadók és a szabad demokraták nevével fémjelzett elképzelés szerint ismét általánossá kellene tenni a szombati munkavégzést. A munkavállalók körében nagy felháborodást kiváltó gondolat egyelőre még csak nem is tárgyalási alap, de szakértők szerint mindenképpen szükség lenne arra, hogy valamilyen formában növeljék Németországban a jelenleg 35 órás munkahetet, s ennek egyik megoldása lehetne, ha a szombati munkavégzésért nem járna külön pótlék. Diether Klingelnberg a német iparszövetség (BDI) alelnöke szerint számos országban megszokott a szombati munkavégzés, ezért a kamara szerint már nem időszerű a magas pótlékok kifizetése – írja az FT.
Az ellenzéki FDP és CDU egyetért a munkaidő meghosszabbításának gondolatával. A kereszténydemokraták a 40 órás munkahét ismételt bevezetését szorgalmazzák, ami nem feltétlenül jelenti a szombat munkanappá nyilvánítását. Ugyanakkor kormányzati források figyelmeztettek: mivel a németországi munkaidőt szektoronként, a munkaadók és a szakszervezetek közösen határozzák meg, ebbe a kormánynak és a parlamentnek igen kevés a beleszólása.
A munkaidő országrészenként különbözik, így például a nyugati országrészben mindössze a foglalkoztatottak 2 százaléka dolgozik 40 órát egy héten, míg a keleten ez az arány 43 százalék.
A munkaidővita akkor vált élessé, amikor a német pénzügyminiszter, Hans Eichel bejelentette, hogy körülbelül 10 milliárd euróval akarják csökkenteni 2005-ben az államháztartási hiányt, többek közt azzal, hogy a két Németország egyesítésének nemzeti ünnepét vasárnapra helyeznék át.
