Az Európai Központi Bank (EKB) kedden közzétett állásfoglalásából, amely a jegybanktörvény módosítását véleményezi, Járai Zsigmond szerint az derül ki, hogy az „felesleges, értelmetlen és jogellenes”. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke keddi tájékoztatóján leszögezte azt is: bármi is lesz a jegybanktörvény módosításának kimenetele, nem mond le posztjáról.
Az EKB véleményével kapcsolatban éppen ezzel ellentétes állásponton van Pénzügyminisztérium (PM), amely a közelmúltban kirobbant vita nyomán kérte fel a legfőbb európai monetáris döntéshozó szervet: alakítson ki véleményt a magyar jegybanktörvény módosításáról szóló javaslatról.
A PM a kedden érkező európai jegybanki véleményt sajtóközleményben üdvözölte. Mint írják: az Európai Központi Bank a jegybanktörvény tervezett módosításának fő elemeivel kapcsolatos észrevételt nem tett, a kinevezési szabályok tervezett módosítása, a monetáris politikában a döntéshozói és a végrehajtói feladatok szétválasztása, a testületi tagok számának növelése tehát az EKB szerint sem befolyásolja a jegybanki függetlenséget.
Döntőbírát hozna Járai
A jegybank elnöke mindenesetre megpróbálkozott a lehetetlennel, és az EKB-vélemény ismertetése során ismét felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a módosító javaslatát. Ha a kormány nem vonja vissza a jegybanktörvény módosítását, ahogy azt az Európai Központi Bank keddi véleményében ajánlotta, akkor a kormány és a Magyar Nemzeti Bank kérje fel közösen Lámfalussy Sándort, az Európai Monetáris Intézet alapító igazgatóját, hogy mondjon véleményt a kérdésről, azaz legyen döntőbíró – tett meglepő ajánlatot Járai sajtótájékoztatóján a kormánynak.
A Jean-Claude Trichet EKB-elnök által jegyzett dokumentum megjegyzi, hogy a Monetáris Tanácsra vonatkozó jelenlegi (tehát nem a már esetlegesen módosított) szabályok összeegyeztethetők a jegybanki függetlenséggel, és megfelelő keretet biztosítanak a monetáris politika alakításához, ugyanakkor – jegyzik meg, az EKB ellenzi, hogy két MNB alelnök monetáris tanácsi tagsága mandátumuk letelte előtt megszűnjön.
A PM ezzel kapcsolatban leszögezi: egyetért azzal az EKB-véleménnyel, miszerint csak olyan módosítás fogadható el a Monetáris Tanács szabályozását illetően, amely biztosítja a hivatalban lévő tagoknak a hivatali idő teljes kitöltését.
A Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját már korábban nyilvánosságra is hozta – áll a pénzügyminisztériumi közleményben, amikor Draskovics Tibor közölte, hogy a jelenlegi jegybanktörvény módosítására benyújtott képviselői indítványok esetében azt támogatja, amelyik biztosítja, hogy átmeneti szabályként az MNB nem monetáris politikával foglalkozó jelenlegi alelnökei is tagjai maradjanak a Monetáris Tanácsnak eredeti megbízatásuk végéig.
Vagyis a kormány, ugyan csak ebben az egy pontban, de utólag belátta, hogy kissé túlbuzgó volt. A jegybanktörvény módosítását célzó eredeti javaslat szerint ugyanis az MNB három alelnöke közül csupán a monetáris politikáért felelős alelnök maradna hivatalból tagja a Monetáris Tanácsnak, ami azt jelentette volna, hogy két MNB-alelnök monetáris tanácsi tagsága mandátumuk letelte előtt megszűnt volna.
Az EKB azt is megjegyzi, hogy nem támasztható alá meggyőzően a törvényjavaslat indoklásának az a része, amely szerint a monetáris politika területén szükséges a döntéshozói és végrehajtói feladatok szétválasztása. A parlamentnek benyújtott módosító javaslat indoklása szerint ugyanis a Monetáris Tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve, ezért nem indokolt, hogy a testület döntéseinek meghozatalában a döntések végrehajtásáért felelős alelnökök is részt vegyenek. Az EKB dokumentuma ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet: a törvényjavaslatból nem derül ki egyértelműen, hogy az MNB elnöke továbbra is jelölhetné-e a két alelnököt a Monetáris Tanács tagjainak sorába.
A rövid távú politikai érdekek
Azonban a dokumentum talán leglényegesebb pontja, amelyre egyik fél sem reagált, azt hangsúlyozza, hogy a monetáris politika hitelességének alapja egy stabil intézményi környezetben tevékenykedő, független központi bank, és ezért kiemelkedően fontos egy olyan intézmény-szerkezet kialakítása, amely a monetáris politikát elválasztja a rövid távú politikai érdekektől.
Mindez magyarra fordítva körülbelül azt jelenti, hogy az EKB azt szeretné, ha az éppen hatalmon lévő kormányok nem módosítanák a hazánkban csak elvileg független jegybank működésének törvényi feltételeit aktuális politikai érdekeik szerint, ahogy ezt a mindenkori magyar kormányok előszeretettel teszik.
