A vásárló a MacQuarie nevű ausztrál vállalat, amely már több más, hasonló, nagy nemzetközi repülőtér, például Róma és Sydney részvényese. A cég 735 millió eurót fizet a BIAC részvényeinek 70 százalékáért: a tranzakció során ugyanis nem csak az állam vált meg részvényeitől, hanem a BIAC magánrészvényesei (például a Fortis, a Dexia és a KBC bankok is), méghozzá ők teljes tulajdonrészüket eladva.
A belga kormány az év elején hozott döntést a BIAC privatizálásáról, s bár a potenciális érdeklődőkről hivatalosan semmit sem hoztak nyilvánosságra, idővel kiszivárgott, hogy a MacQuarie-n kívül több európai reptér (például a bécsi és a koppenhágai légikikötő), valamint nagy építőipari cégek (a francia Vinci és a spanyol Grupo Ferrovial) is érdeklődtek. A végül győztes ausztrál vállalkozás állítólag ez utóbbival vívott nagy versenyt. Az eladásból a belga kormány 352 millió euróra számíthat, amelyet az államadósság törlesztésére fordítanak. “Többet kaptunk, mint amennyit vártunk” – mondta az üzlet nyilvánosságra kerülése után az állami cégek ügyeiben illetékes belga miniszter, Johan Vande Lanotte.
A brüsszeli légikikötő tavaly 15,2 millió utast és 603 ezer tonna rakományt fogadott. A belga nemzeti légitársaság, a Sabena csődje óta főleg az európai, illetve – Belgium egykori gyarmatbirodalma miatt – az Afrikába irányuló légiforgalomban játszik szerepet, de néhány amerikai légitársaság révén az Egyesült Államokba is indulnak innen járatok. Ráadásul itt van a DHL nevű gyorspostacég európai központja is – bár a belga kormány nemrégiben a várható túl nagy zajártalomra hivatkozva elutasította a DHL fejlesztési tervét, s így a nemzetközi nagyvállalat 2008 után részlegesen kivonul majd a brüsszeli repülőtérről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
