Információ – a gyorsaság nem minden

Mindennapi tapasztalat, hogy a gyors és kiegyensúlyozott hírekre mindenkinek szüksége van, de a döntési pozícióban levők számára nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor legalább két csoportba kell osztani azokat a hírolvasókat, akiknek döntéseihez elengedhetetlen a hírek beható tanulmányozása. A két csoport különbözik a gazdaságban betöltött szerep, az igényelt információ, valamint annak tálalási módja szerint.

Fórumok A hírek mellett a döntéshozó informálásában szerepük van a tematikus fórumoknak is, bár mivel ezek nyilvános, bárki számára hozzáférhető információk, nagyon hamar beárazza őket a piac. A különböző internetes oldalakon működő fórumokon ugyan álnéven szólhatnak hozzá a szereplők, de ez nem jelenti azt, hogy a fórumozók egymás előtt is megőrzik inkognitójukat. Mivel általában egy nagyon szűk, az adott témában közvetlenül érintett csoportról van szó, a legtöbben személy szerint is ismerik egymást. E fórumok szerepe nagyon sokszor felbecsülhetetlen, hiszen a különböző hírekhez kommentárt, véleményt és értelmezést itt kaphatnak az érintettek. Így a fórumok rengeteg időt és pénzt spórolnak meg a megrendelő számára, és sokszor egy-egy álhírről is itt tudódik ki, hogy nincs valóságalapja.

Ráér, vagy nem ér rá?

Az első csoportba azok tartoznak, akiknek mindennapi munkájához elengedhetetlen a rendezett, jól megalapozott információ, de annak nem feltétlenül kell a leggyorsabban a felhasználóhoz eljutnia. Ezek a döntéshozók jórészt a termelő szektorban dolgoznak, döntéseik átgondolt, hosszú folyamat eredményei. A hírek közvetlenül kevéssé befolyásolják őket, helyette beépülhetnek egy tanulmányba, vagy valamilyen döntéselőkészítő folyamatba. Így nekik inkább hosszabb elemzésekre, mint gyors hírekre van szükségük. Ebben az esetben van mód a korrekcióra, az estleges téves információk vagy szándékos megtévesztés kiszűrésére. E csoportnak tehát elengedhetetlen a megfelelő információmennyiség, ugyanakkor mivel döntését nem azonnal kell meghoznia, az internetes hírszolgáltatókat sem figyeli állandóan.

A másik, létszámban az előzőnél kisebb, de az azonnali információktól jobban függő csoport a pénz- és tőkepiacon érdekelt. Itt nemcsak az információ pontossága, hanem gyorsasága is számít, ez a csoport a hírszolgáltatóktól általában nem tanulmányokra, elemző írásokra, hanem csak gyorsan és egyszerűen olvasható információkra vágyik. A hírnek az ő esetükben rövidnek, tömörnek és gyorsnak kell lennie.

A pénzpiaci szereplők elsősorban az elsődleges hírforrásokból tájékozódnak – állítja Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője. Ezek közül is kiemelkedő a Reuters és a Bloomberg szolgáltatása, ahol nagyon pontosan nyomon követhetik az éppen zajló eseményeket. További elsődleges hírforrásnak számít a pénzügyi tárca, a jegybank, illetve a Központi Statisztikai Hivatal honlapja. Mivel egy-egy döntés előtt nem áll rendelkezésre hosszas gondolkodási idő, a pénzpiaci szereplők általában a híreket, illetve azok linkjeit tematikusan gyűjtő internetes oldalakat kísérik figyelemmel. A hosszabb távú döntéseket pedig a kutatóintézetek által készített tanulmányok alapozzák meg. Sajnálatos módon Magyarországon egyelőre nem készül megfelelő beszerzési menedzserindex; az Egyesült Államokban az az egyik legfőbb időszaki tájékozódási pont.

Álhírek Egyes (főként meghatározóbb) piaci szereplők néha szándékosan szivárogtatnak ki megtévesztő információkat. Ezek általában kisebb elmozdulást is okoznak a piacon. Ehhez hasonló eset volt a nyáron, a sáveltolás évfordulóján, feltehetőleg brit befektetők által elterjesztett hír egy újabb sáveltolásról. A szóbeszédet a nagy hírszolgáltatók is átvették, s ennek hatására a piac is megmozdult.

A pénzpiaci hatások

A hírek és információk pénzpiaci hatásánál meg kell különböztetni a rövid és hosszú távon érvényesülő hatásokat. Rövid távon a forint/euró árfolyamának alakítására leginkább az inflációs, a GDP-növekedési és a folyó fizetési mérleg egyenlegével kapcsolatos új információk hatnak– írja Kiss M. Norbert, a Magyar Nemzeti Bank elemzője a makrogazdasági hírek pénzpiaci hatását elemző tanulmányában. Ezzel szemben a legfontosabb makroadatok közül az ipari termelésre vonatkozó információ, valamint az államháztartási hiány alakulására vonatkozó adat csak hosszabb távon hat a pénzpiacra.

Az állampapírok esetében a rövid hozamokat a várható monetáris politika mozgatja, s a jegybank főként ezekre képes hatni. Kiss M. Norbert tanulmánya szerint a jegybanki tapasztalatok azt mutatják, hogy ha az inflációra vonatkozó kedvezőtlen hír jelenik meg, az meglepő módon árfolyam-erősödéshez vezet, míg ha kedvező az adott napi hír, azt gyengülés követi. Az infláció és a fizetési mérleg adatainak publikálása nagyon szoros kapcsolatban van az árfolyammal, míg a GDP-adatokra ez nem jellemző.

Összegezve megállapításait, Kiss M. Norbert azt állítja, hogy a pénzpiacot elsősorban nem az adat abszolút nagysága mozgatja, hiszen erre nagyságrendileg pontos makrogazdasági előrejelzések léteznek. Akkor várható, hogy a valós adat tényleges hatással lesz az árfolyamra, ha eltér az előrejelzéstől. Legerőteljesebben az inflációra, a GDP-re és a folyó fizetési mérlegre vonatkozó számsor gyakorol hatást az árfolyamra, ez azonban csak átmeneti jellegű, az állampapír-hozamokban viszont tartós hatás is kimutatható.

Vagyis egy-egy adat önmagában a pénzpiaci folyamatokra is csak kis mértékben hat, a hosszú távú trendeket a gazdaság állapota összességében befolyásolja. Azt mondhatjuk tehát, hogy a két döntéshozó csoport közti különbségtétel csak látszólagos, hiszen hosszú távon a pénzpiaci folyamatokat is a gazdaság általános állapota határozza meg. Vagyis a hírek hatásai hosszú távon kiegyenlítődnek, bár rövid távon a prognózistól való eltérés mindenképpen okozhat piaci kilengést.