A jegybanktörvény sokat vitatott módosításáról szóló parlamenti vita csupán néhány kormánypárti és ellenzéki képviselőt érdekelt. A jegybank elnöke, Járai Zsigmond meghallgatta a csekély számú egybegyűlt képviselőt, Draskovics Tibor pénzügyminiszter nem volt jelent a vitán.
A kormánynak Járai nem tetszik
A kormánypárti oldal felszólalói nem hagytak kétséget afelől, hogy – bár a törvény nem Járairól szól – a jegybanki függetlenség fő akadályának őt tartják. Göndör István, a javaslat egyik MSZP-s előterjesztője a vita során úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzetet maga Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke állította elő, még (az Orbán-kormány) pénzügyminiszterként. Göndör vitatta a jegybank függetlenségét, hiszen mint mondta, a Monetáris Tanácsba jelenleg az ellenzék korábbi pénzügyminisztere jelölhet tagokat.
Később több kormánypárti képviselő is azzal érvelt, hogy a “közismert” politikai hovatartozású Járai Zsigmond vezetése alatt a nemzeti bank valójában nem független. Az előterjesztő szerint a jegybanktörvény módosításával megszűnne az az Európában egyedülálló helyzet, hogy a Monetáris Tanács tagjait kizárólag a bank elnöke jelölheti.
Eurókonform lesz a törvény?
Ellenzéki képviselők a jegybanktörvény módosításának alkotmányellenességéről és az európai normákkal való összeegyeztethetetlenségéről beszéltek. Fideszes felszólalók főleg azt kifogásolták, hogy a Monetáris Tanács két tagját (az alelnököket) jogellenesen menesztenék a jogszabály módosítói.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint a kormány már kikérte az Európai Központi Bank véleményét a tervezetről, és ha szükséges, változtatásokat fog kezdeményezni a törvénnyel kapcsolatban. Őt is túlszárnyalta Faragó Péter (MSZP), aki azt hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban már készítettek módosító javaslatot az előterjesztéshez. Mint arról kedden beszámoltunk, Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke hétfőn este az Európai Parlamentben kifogásolta a magyar jegybanktörvény módosítására tett javaslat egy vagy több részletét.
Az ellenzék szerint a terv rövid távú érdekeket szolgál
A vitában az ellenzék arra az álláspontra helyezkedett, hogy a módosítás a kormány rövid távú érdekeit szolgálja, annak célja a jegybank függetlenségének csökkentése, valamint a gyengébb forint kikényszerítése.
A vita szünetében vitázik Járai Zsigmond, Göndör István, Kóródi Mária, Kovács Tibor és Faragó Péter (Forrás: MTI)
Csupán eszköz kell a kormánynak ahhoz, hogy befolyásolhassa a jegybank monetáris politikáját, ugyanis kevesebb kamatkiadással szeretne számolni jövőre – jelentette ki Babák Mihály a Fidesz részéről.
Varga Mihály volt fideszes pénzügyminiszter már inkább a törvénytervezet következményeit vizsgálta. Mint elmondta: könnyen lehet, hogy a “látszólag apró módosítás” miatt kevesebbet érnek majd a nyugdíjak, csökken a bérek vásárlóereje és a vállalatok eszközértéke, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által elvárt gyengébb forint ugyanis ide vezethet.
Varga Mihály szerint ugyanakkor a kamat azért lett magasabb 2003-ban, mert a forint meggyengült, az infláció megnőtt, és a befektetők másképp nem hozták volna ide a pénzüket.
A gyenge versenyképességnek, a növekvő államadósságnak, a területi egyenlőtlenségek növekedésének nem a kamatszint az oka, hanem a magas adó- és járulékteher – tette hozzá a volt pénzügyminiszter.
