Az EU azt szeretné, ha valamennyi uniós polgár vízum nélkül léphetne be az Egyesült Államok területére. Jelenleg tíz EU-tagállam polgárainak kell vízumot váltaniuk, ha az USA-ba szeretnének utazni. A görögökön kívül ide tartozik a májusban csatlakozott országok közül kilenc, nevezetesen Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ciprus és Málta.
Az EU képviselői az október 18-i brüsszeli találkozón közölték amerikai kollégáikkal: nem kizárt, hogy az úgynevezett szolidaritási klauzula értelmében az uniós tagok is vízumot kérnek majd a területükre beutazó amerikai állampolgároktól. Susan Jacobs, az amerikai külügyminisztérium tanácsadója szerint a szolidaritási klauzula egyik fél érdekeinek sem használ. „Ez senkinek sem áll érdekében, nem akarunk korlátokat emelni az utazás elé” – mondotta az amerikai tisztviselő, hozzátéve, hogy az EU kijelentéseit ő maga nem tekinti valódi „fenyegetésnek”.
Az Egyesült Államok egyelőre nem tudja megjósolni, hogy a tíz állam mikor kap vízummentességet, ám hangsúlyozta, hogy minden országot a saját érdemei alapján bírálnak el. A mentesség feltétele egyébként, hogy az elutasított vízumkérelmek száma 3 százalék alatt legyen, ugyanakkor az adott országoknak más feltételeknek is eleget kell tenniük: így be kell vezetniük a gépileg is olvasható útlevelet, illetve vízummentes belépést kell biztosítaniuk az amerikai állampolgároknak.
Eközben a brit, a francia, a német, a spanyol és az olasz belügyminiszterek október 18-i találkozójukon megegyeztek abban, hogy 2006-tól két biometrikus azonosítót, arcfelismerőt és ujjlenyomatot is tartalmaznak majd az útlevelek. A kisebb tagállamokban már korábban, 2005 folyamán megkezdődhet a biometrikus útlevelek kiállítása, mivel kisebb bürokráciával kell megküzdeniük, mint a nagyobb tagországoknak.
A biometrikus azonosítók segítségével nehezebb lesz majd az útlevelek hamisítása. Egy amerikai döntés értelmében egyébként 2005. október 25-től vízumot kell váltaniuk azoknak az európai polgároknak, akik nem rendelkeznek biometrikus útlevéllel. Mivel feltehetőleg néhány EU-ország nem tudja betartani a határidőt, az amerikai tisztviselők közölték: arra kérik majd a Kongresszust, hogy bizonyos országok esetében adjon haladékot. Az amerikai Kongresszus tavaly augusztusban már egy évnyi halasztást jóvá hagyott.
Egyes adatvédelmi szervezetek szerint a biometrikus azonosítás veszélye – melyet egyébként már hivatalos körökben is kritikával illettek – nagyon is valós. Tony Bunyan, a brit Statewatch igazgatója úgy véli, hogy ezek a javaslatok a „terror elleni háború” újabb eredményei, ez pedig azt mutatja, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan az EU is buzgón támogatja a „tömeges megfigyelés rendszerét”, amelynek – folytatja Tony Bunyan – több köze van a politikai és szociális kontrollhoz, mint a terror elleni háborúhoz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
