Hússzoros a különbség a magyarországi és a nyugat-európai felsővezetők jövedelme között – derül ki a Hewitt Inside idei átfogó kompenzációkutatásából, melybe 55 véletlenszerűen kiválasztott vállalatot vontak be. A tavalyi adatok alapján átlagosan 16 milliárd forintos forgalom és 541 fő foglalkoztatása jellemzi a cégeket, melyek kétharmada külföldi tulajdonban van, 20 százaléka magyar cég, további 14 százalék pedig vegyes vállalat.
|
A magyar felsővezetők bruttó éves jövedelme tavaly jobbára a 10,4 millió és 13,6 millió forint közötti sávba esett. Ez csupán töredéke annak, amit nyugat-európai kollégáik visznek haza, s a közeli jövőben felzárkózásra sem számíthatnak, hiszen az igazgatói kör átlagosan 6,29 százalékos, míg a tágabban vett menedzsment 6,59 százalékos bérfejlesztésben részesült az elmúlt évben a Hewitt Inside felmérésbe bevont vállalati körben.
Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy számos juttatásban is részesül a vállalati felső vezetés a fix fizetésen felül. Ezek egy része gyakorlatilag kötelező kellék, ilyen a céges autó és a vállalati mobiltelefon. De a cégek nyújtotta kulturális és sportolási lehetőségekkel is él a többség (70 százalék), továbbá kétharmaduk vesz részt a vállalat számlájára orvosi vizsgálaton, s ugyanilyen arányban jellemző a szakmai, például MBA képzés. A felmérés szerint a felsővezetők egyharmada részesül kiegészítő nyugdíjbiztosításban, az igazgatók 42 százalékának kötnek baleseti, haláleseti és rokkantsági biztosítást, míg életbiztosítást a felsővezetők 37 százaléka kap a cégétől.
|
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az idei év első 8 hónapjában havi 141 400 forint volt. A KSH adataiból az is kitűnik, hogy míg a versenyszférában dolgozók átlagosan 134 500 forintot, addig a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 158 200 forintot kerestek ugyanebben az időszakban.
A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91 500 forintnak felelt meg az év első 8 hónapjában, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 68 800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 118 200 forint volt. A nettó átlagkeresetek dinamikáját tekintve az év első nyolc hónapjában 7 százalékos növekedést mutatnak az adatok. Az infláció 7,1 százalékos növekedése mellett ez azt jelenti, hogy a reálkeresetek átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek.
Fotó: MTI
Parlamenti szócsata
Az Országgyűlés keddi vitanapján is jó alkalmat teremtett a szócsatára a KSH jelentése. Okosabbak azonban nem lettünk a “Jobban él-e most a magyar?” kezdetű vitától.
Tény, hogy a Fidesz részéről felszólaló Áder János talált több kapaszkodót a KSH mostani jelentésében arra vonatkozóan, hogy szerinte a szocialisták két éve csak szerencsétlenkednek és bűvészkednek az életszívonal kapcsán. A kincstári álláspontot kifejtő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanakkor a KSH korábbi jelentéseiban talált érvanyagot a néhai Orbán-kormány egykori szerencsétlenkedéseire és akkori bűvészkedéseire.
