Bush vezet Kerry mögött

Két nappal az utolsó „összeakaszkodás” előtt két újabb felmérés látott napvilágot az elnökjelöltek esélyiről. Az egyik közvéleménykutató intézet szerint a megkérdezettek 47 százaléka Kerry-re, a demokraták elnökjelöltjére, 44 százalékuk pedig George Bushra voksolna. Az ABC televízió által készíttetett felmérés viszont éppen az ellenkezőjét hozta ki: a megkérdezettek 50 százaléka Busht szeretné a következő négy évben is a Fehér Házban látni és 46 százalék döntene Kerry mellett.

Fotó: AP

Arizonai randevú

Az ellentmondásos eredmények tükrében, „még semmi sem dőlt el” hangulatban kezdhették meg szerdán éjjel harmadik és egyben utolsó televíziós vitájukat a jelöltek Tempe városában az arizonai Arizonai Állami Egyetem aulájában. A korábbi szóváltásokhoz hasonlóan Kerry valamelyest jobban szerepelt, kihasználva azt, hogy míg őt csupán azzal lehet meggyanúsítani, hogy nem fogja betartani ígéreteit, addig Bush elmúlt négyéves munkáját konkrét baklövésekkel alátámasztva lehet kritizálni.

Film Kerry ellen A Demokrata Párt, valamint 18 szenátor tiltakozott kedden az ellen, hogy a Sinclair televíziós csoport a november 2-i amerikai elnökválasztás előtt két héttel John Kerry szenátort támadó dokumentumfilmet akar sugározni összesen 72 tévécsatornáján. Az “Ellopott becsület: a soha be nem gyógyuló sebek” című, 42 perces film John Kerrynek a vietnami háború ellen tiltakozó veteránok mozgalmában játszott szerepét bírálja. A filmet reklám nélkül, hírműsorként sugároznák, utána pedig vitát is rendeznének róla. A film beszámol Kerry 1971-es kongresszusi meghallgatásáról, amelyen Dzsingisz kán kegyetlenkedéseihez fogható, mindennapos és módszeres atrocitásokkal vádolta az amerikai hadsereget. A rendező megszólaltat volt hadifoglyokat, akik szerint Kerry rágalmazta és besározta őket, és meghosszabbította vietnami fogságukat. A film rendezője, Carlton Sherwood vietnami veterán, a The Washington Times volt újságírója szerint a sajtó nem járt utána eléggé annak, mit tett John Kerry azután, hogy hazatért Vietnamból.

A nyugodt, ellenfele szavait időnként enyhén gúnyos mosollyal nyugtázó John Kerry az alapvetően belpolitikai kérdéseknek szánt vita elején azzal vádolta szemmel láthatóan ideges ellenfelét, hogy elkapkodta az iraki háborút, a szövetségeseket eltaszította és Amerika ezért ma kevésbé biztonságos, mint lehetne.

Az első kérdést a moderátor a belbiztonságról tette fel: vajon gyermekeimnek és unokáinknak juthat-e olyan biztonságos világ osztályrészükül, mint nekünk? Kerry szerint nem csak, hogy juthat, hanem a világnak biztonságosnak kell lennie, ez a cél. A demokraták elnökjelöltje szerint azonban Bush elnök éppen hogy nem eléggé védte meg az amerikai nemzetet a terrorizmustól. Bush erre úgy vélekedett, hogy a biztonságot az hozza el, ha folytatódik az offenzíva a terroristák ellen, és a világban mindenhol elterjed a szabadság.

Szokásos témák

Bush elnök hangsúlyozta, hogy átfogó terve van a terroristákkal való leszámolásra és ehhez a harchoz mindenekelőtt erős vezetőre van szüksége Amerikának, amely ott veszi fel a harcot a terroristákkal, ahol éppen vannak. A republikánus politikus büszkén említette meg, hogy az afganisztáni választásokon egy 19 éves nő adta le az első szavazatot és megállapította, hogy a szabadság diadalmasan menetel előre.

Kihívóját megrögzött liberálisként jellemezte, akinek a hitvallása az adók emelése és a befolyt adópénzek elköltése. “Ön az amerikai politika távoli balszélén helyezkedik el” – mondta és azt is hozzátette, Edward Kennedy, Massachusetts másik szenátora Kerryhez képest konzervatív politikus.

Fotó: AP

John Kerry megerősítette, hogy elnöké választása esetén visszavonja a Bush által nyújtott adókedvezményeket azoktól az amerikaiaktól, akiknek éves jövedelme meghaladja a 200 ezer dollárt.

A regnáló elnök fejére olvasta, hogy az elmúlt négy évben ötmillió amerikai veszítette el egészségügyi biztosítását. Az egészségügy egész rendszere és helyzete romlik, nem a családokat szolgálja. Ismét szemére vetette Bushnak azt is, hogy 72 év óta nem csökkent ilyen arányban a munkahelyek száma.

Foto: AP

Közös pont

Mindketten egyetértettek abban, hogy a házasság férfi és nő kötelékét jelenti, Bush szükségesnek nevezte, hogy az egyneműek házasságának a tilalmát az alkotmányban rögzítsék, Kerry viszont úgy ítélte meg, hogy ennek a kérdésnek a megoldását az egyes szövetségi államokra kell bízni.

A massachusettsi szenátor John Kennedy 1960-as kijelentését idézte, amely ő nem katolikus elnök akar lenni, hanem elnök, aki történetesen katolikus. Kerry ezt azzal kapcsolatban válaszolta, hogy a katolikus püspökök egy része bűnnek minősítette, ha valaki olyan jelöltre adja voksát, aki támogatja az abortuszt.