Hétfőn délelőtt nyújtotta be Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes a törvényjavaslatát, amit másnap kora délután már meg is szavazott az Országgyűlés. Alig több mint 24 óra alatt, az Orbán-adminisztrációt megszégyenítő sebességgel nyomták keresztül Az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló salátát.
Kármán András pénzügyminiszter a nagy sietséget, a kivételes eljárást és a szakbizottságok mellőzését az állami vagyon azonnali védelmével és a vagyonkimentő kísérletek megakadályozásával indokolta. Az előző kormány ugyanis „nagykapukat” hagyott az állami finanszírozás szabályozásában – fogalmazott –, és ezeket akarják becsukni.
Tény, hogy óriási mennyiségű közpénz bebiztosítására lehet szükség még akkor is, ha csupán az állami bankok hiteleit és a magántőkealapokat nézzük. A kormány két bankja, az Eximbank Zrt. és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. több ezer milliárd forint kölcsönnel, illetve garanciával szállt be – jellemzően NER-es – magáncégek finanszírozásába. Azt pedig a Transparency International Magyarország Zrt. (TI) összesítéséből tudjuk, hogy 2013-tól összesen több mint 2600 milliárd forint közpénzt pumpáltak magántőkealapokba. Ezeknek a kezelésébe ugyanakkor nem feltétlenül képes beleszólni az állami befektető, hiába övé adott esetben a befektetési jegyek többsége.
Ezermilliárdos gyanús csomag
A jogszabály elemei közül az egyik a kormány bankjai által nyújtott finanszírozást érinti. Eddig amennyiben az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt., az Eximbank Zrt. vagy a MEHIB Zrt. állami kezességet vállalt valamely cég hitele mögé,
Márpedig a kormány bankjai bőven hiteleztek, és a közpénzterítés módjában jócskán akadt kivetni való, ha csak a gazdasági tárca által nyáron tett feljelentéseket nézzük. Már július végén elérte az 1000 milliárdot a gyanús körülmények között keletkezett csomag.
Ezek mind az Eximbank által kihelyezett nagy kockázatú, gyenge biztosítékok mellett nyújtott jelentős összegű hitelek:
