A mostanában rendkívül divatos RFID (Radio Frequency Identification – rádiófrekvenciás azonosítás) témáról folyamatosan jelennek meg a kutatások, s ezek rendszerint mindent elsöprő növekedést prognosztizálnak. A svájci-német Soreon Research piackutató cég előrejelzése szerint az RFID-piac Európában 400 millió euróról 2,5 milliárd euróra fog növekedni az elkövetkező négy évben. A piac forgalmának egyötöde a szolgáltatók zsebébe vándorolna; ennek az összegnek több mint háromnegyedét a
folyamatos árcsökkenés ellenére is az áramkörökből származó bevétel tenné ki. 2008-ig minden huszadik termékre kerül azonosító címke – vélekedett az elemző cég.
A szakértők a Metro Group, a Wal-Mart és a Tesco kereskedőházakat tartják a RFID-őrület előkészítőinek. A Soreon szerint a nagykereskedelmi cégek számíthatnak az érintésmentes azonosításba befektetett összeg legnagyobb mértékű megtérülésére, mivel meg tudják fizetni az okos címkék árát beszállítóiknak. A piackutató cég a gyártóknak azonban azt javasolja, hogy késleltessék az RFID bevezetését: a tanulmány szerint a várakozás minden egyes hónapjával egyre alacsonyabb lesz a címkék ára, így csökkenthető a beruházás költsége. A Metro és a Wal-Mart ugyanakkor már kötelezte a legfontosabb beszállítóit, hogy áruikat még ebben az évben RFID-címkékkel lássák el.
|
Egy düsseldorfi rendezvényen Gerd Wolfram, a Metro Group „Future Store” projektjének vezetője megerősítette a pozitív tapasztalatait: a rádióhullám-technológia lehetővé tette a termékek pontos nyomon követését. Láthatóvá tette az áru haladását, átláthatóságot teremtett a beszállítói lánc teljes vonalán, emellett néhány kézzel végzett munkafolyamatot is feleslegessé tett. Az informatikai szakember szerint leginkább az utánrendelési folyamatok adhatják az érintésmentes azonosítás felhasználási területét.
A terepen való tesztelés során a Metro már kevésbé kedvező következtetéseket is levont, többek között azt, hogy az RFID még nem egy „polcról levehető” technológia, hanem minden esetben egyéni beállítást igényel, és külön bele kell foglalni a saját folyamataikba. Wolfram szerint a használhatóság szempontjából az is döntő tényező, hogy miként helyezik el a címkéket és az antennákat, és milyen sebességgel húzzák el azokat az érzékelők előtt. Például a targoncáknak le kellett lassítaniuk, hogy növeljék a leolvasás pontosságát. A tapasztalatok összességében „kielégítők, de javíthatók”; a termék gyártójától függően 97,5 százalékos értékelés is született. Végezetül a Metro Group tapasztalata szerint az RFID-vel kapcsolatos technikai hozzáértés szórványos, ezért a külső partnerek támogatásának igénybevétele elkerülhetetlen.
Számolni öröm
A Future Store mellett a Metro Group egy további RFID-kísérletbe is belekezdett: a Kaufhof Warenhaus leányvállalata egy textilbeszállító céggel közösen kipróbálja a technológiát a cég elosztóközpontjában. Itt egy innovációs központot is berendeztek, ahol a technológiával kapcsolatos problémákra keresnek megoldásokat. Csomagokat és egyes termékeket is megjelöltek: a kísérleti tesztelés kezdeti időszakában az áruszintű leolvasás pontossága nem érte el a 30 százalékot, emiatt a mellékelt vonalkódos azonosítás elengedhetetlennek tűnt. Időközben ezt az értéket sikerült 95 százalékra emelni azzal, hogy az árucikkeket „sétatempóban” vonták el az érzékelők mellett, a környéküket pedig leárnyékolták a zavaró sugarak elől. A beszállító abban reménykedik, hogy két évnél rövidebb idő alatt megtérül a befektetés; a gazdaságosság alaposabb elemzéséhez azonban még hiányzik a szabványosított modell.
Mindennek ellenére a nagy gyártók elsősorban az RFID-technológia előnyeit tartják szem előtt: a raktározás könnyebb megtervezését és a helyhiány elkerülését, a könnyebb készletoptimalizálást, a termékek visszakövethetőségnek lehetőségét és a lopás elleni védelmét. Az RFID gyorsfigyelmeztető-rendszerként is használható lenne az új feltöltési koncepciók megvalósításánál, e ehhez arra van szükség, hogy az eladószemélyzet beilleszthető legyen a rendelési- és munkafolyamatokba, illetve egyértelműen meghatározzák az olyan keretadatokat, mint például az egyes árucikkek minimális készletmennyisége. A rádióhullám-frekvenciát használó azonosítás lehetőségeinek a készletmenedzsmenttel és keresztértékesítéssel kapcsolatos maximális mértékű kihasználásához azonban komoly informatikai infrastruktúrára van szükség.
|
A Volkswagen példája azt mutatja, hogy a rádiófrekvenciás technológiába való befektetés a gyártó szektornak is megtérülhet,: az autóalkatrészek szállítására használt konténereket RFID-címkékkel azonosítják, mivel a múltban rendszeresen előfordult, hogy néhány eltűnt. Amióta rádiófrekvenciás lapkákkal látták el a speciális konténereket, egy saját fejlesztésű vizualizációs szoftverrel az intraneten nyomon követhető ezek útvonala. Ez jóval nagyobb mértékű rendelkezésre állást, és alacsonyabb gépleállási időket eredményezett, többek között a ritkábban szükséges alkatrészbeszerzés miatt. A mérleg egyik oldalán 550 ezer eurónyi befektetés van, a másikon azonban 33 százalékkal kevesebb elvesztési ráta, öt százalékkal kevesebb ráfordítás a tartók keresésére, és 41 százalékos csökkenés a pótalkatrész-beszerzésekben.
Lényegében a Bécsi Fővárosi Könyvtár RFID-megoldása is hasonlóképpen működik. A könyvtárat 2001-ben átköltöztették az Urban-Loritz-Platzra, ekkor a 300 ezer könyv, illetve média minden egyes darabja azonosítót kapott. Így lehetővé vált, hogy a regisztrált felhasználók azzal, hogy áthaladnak egy RFID-kapun, saját maguk könyveljék el a kikölcsönzési folyamatokat. A kölcsönzők 45 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Az elsődleges kiszerelésre 675 ezer eurót költött a könyvtár. A befektetés oka elsősorban az volt, hogy gyorsabbá tegyék a kölcsönzés adminisztrációjának folyamatát, és elkerüljék a hosszú sorokat; a lopásmegelőzés csak 20 százalékban motiválta a döntést.
A Soreon Research kutatói szerint a logisztikai szolgáltatóknak jobban megéri a technológia használata, mint a gyártóknak. Modelljük a mai lapkaárak mellett is csak egy enyhén negatív, –4 százalékos megtérülést mutatott. A Metro és a Johnson & Johnson RFID-tesztjeiben részt vevő DHL Solutions marketingvezetője, Christian Polscher ennek ellenére nem tartja reálisnak az általános RFID-eufóriát. A technológia termékazonosítás szempontjából ugyan teljes sikernek bizonyult, Polscher azonban még legalább hat évig nem lát esélyt arra, hogy ez a technológia leváltsa az „garantált innovációként” bevezetett európai cikkszámot (EAN 128). Így az RFID a speditőröknek – a már most is magas RFID-befektetések mellett – még évekig dupla igénybevételt okozna.
A Computerwoche alapján összeállította: Törőcsik Balázs