A testület őszi ülésszakán egyebek között a csecsenföldi helyzetről, a terrorizmus leküzdésének lehetőségéről és a világgazdaság tendenciáiról tanácskoznak majd a résztvevők, de a magyar szempontból legfontosabb napirendi pont az a vita lesz, amelyet a demokratikus intézmények szerbiai és montenegrói működéséről folytatnak a képviselők kedden.
A vita alapjául szolgáló határozattervezet elismeri, hogy a Vajdaságban újabban nő a magyar közösség tagjai elleni incidensek száma, s figyelmeztet, hogy a bonyolult történelmi körülmények, a politikai instabilitás és a szociális feltételek romlása közepette bármely etnikai jellegű incidens, még ha elszigetelt esetről van is szó, rendkívül súlyos következményekkel fenyeget.
Az őszi ülésszakon felszólal majd Albert monacói herceg, trónörökös (szintén kedden válik hivatalossá Monaco belépése az Európa Tanácsba, amelynek ezzel immár 46 tagállama lesz), s Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök. A török politikus beszédének fontosságát fokozza, hogy gyakorlatilag felszólalásával egy időben, szerdán hozza majd nyilvánosságra az Európai Bizottság, javasolja-e az EU-tagállamoknak a csatlakozási tárgyalások megkezdését Törökországgal.
Az Európa Tanács kontinensünk legrégebbi nemzetközi szervezete: az emberi jogok tiszteletben tartását, a demokratikus intézményrendszer működését ellenőrzi, s egyik legfontosabb döntéshozó szerve a parlamenti közgyűlés, amely a tagállamok törvényhozóinak küldöttségeiből áll.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
