Több napilap szerint a Bankszövetség csütörtöki elnökségi ülésén a kisebb bankok nehezményezték a kamatkülönbözeti adó bevezetését. Szerintük a kamatkülönbözeti adó azoknak a bankoknak árt leginkább, amelyek bonyolult pénzügyi konstrukciókat alkalmaznak, s így kevésbé jellemzőek rájuk a nem kamatjellegű jövedelmek. Ezek a kis bankok és a takarékszövetkezetek.
Ebből következően ők jobban szeretnék, ha mégis az extra nyereségadó bevezetése mellett döntene a kormány. Ugyanakkor információink szerint ebben az esetbenaz OTP-nek mintegy 5 milliárd forinttal többet kellene befizenie a költségvetésbe.
|
A FigyelőNet megkeresésére a Bankszövetségnél azt mondták, hogy Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára csak azután nyilatkozik, hogy elkészült a szervezet egységes álláspontja. Erre leghamarabb 14-én kerülhet sor. A bankszövetség végleges javaslatát azután képviselői módosító indítványként nyújtanák be a kamatkülönbözeti adót tartalmazó törvényjavaslathoz.
A módosítást azonban nem lesz könnyű keresztülvinni a törvényalkotáson, mert a 24 százalékos nyereségadót korábban a kormányzat többek között alkotmányossági aggályok miatt vetette el. Ezzel szemben biztató lehet, hogy a legnagyobb ellenzéki párt támogatta a bankok többletadójának ötletét.
|
A kis bankokkal közös álláspontot képviselő Kiss Endre, az Országos Takarékszövetkezetek Szövetségének (OTSZ) elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy háromszor annyiba, 2,4-2,7 milliárd forintba kerülne a kamatkülönbözet adója. Vagyis ők inkább az extra adót támogatják, annak ellenére is, hogy ez a számukra előnytelenebb adóforma nem érintené a kis takarékszövetkezeteket.
Hartmann Imre, az OTSZ alelnöke a FigyelőNetnek elmondta, hogy mivel a szövetkezeteknél semmilyen extra profit nincs, egyáltalán nem tartják jónak a szektor további megadóztatását. De ha választani kell, akkor inkább a 24 százalékos társasági adót támogatják. Számításaik szerint ugyanis a szövetkezeteknek mintegy háromszoros kiadást jelentene, ha a kamatkülönbözeti adót vezetnék be. A kamatkülönbözeti adó esetén 2,6 milliárd, míg a 24 százalékos társasági adó esetén mintegy 700 millió forinttal fizetnének többet a takarékszövetkezetek.
Hartmann ugyanakkor nem titkolta, hogy ezek a számítások az első felvetés után készültek, amikor még nem ismerték a kapcsolódó jogszabályt, ami a szövetkezetek nagy részét mentesítette az adófizetés alól. A kamatkülönbözeti adó egy hete felmerült lehetőségére akkor az OTSZ közleményben reagált, s tiltakozott, hogy a kormány döntése miatt több száz vidéki takarékszövetkezeti fiók működése lehetetlenül el olyan kistelepüléseken, ahol más pénzügyi szolgáltató nem hajlandó részleget nyitni.
