A Pénzügyminisztérium honlapján ismertetett, az Országgyűlés elé hétfőn benyújtott javaslat szerint az elsőfokú államigazgatási eljárásért kétezer forint illetéket kell fizetni.
A határozat elleni fellebbezés illetéke a vitatott összeg minden megkezdett tízezer forintja után a jelenlegi 350 forintról 400 forintra emelkedik, minimuma ezer forinttal ötezer forintra, maximuma pedig 100 ezer forinttal 500 ezer forintra nő. Amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, úgy a fellebbezés illetéke ötezer forint.
A házassági bontóper illetéke kétezer forinttal 12 ezer forintra nő, az ítélet ellen benyújtott fellebbezés illetéke jelenlegi hétezer forintról nyolcezer forintra emelkedik.
A kisajátítási kártalanítási határozat felülvizsgálat esetén az illeték kétezer forinttal tízezer forintra nő, és bármely bíróság előtti általános meghatározásért 15 ezer forint helyett jövőre 18 ezer forintot kell fizetni.
Változik a zártkörűen működő részvénytársaság, illetve a kft.-k esetében a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a jelenlegi 80 ezer forint helyett 100 ezer forintra.
A kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelemért kétezer forint helyett ötezer forint illetéket kell fizetni.
A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt 3450 forint, ami 2005. november 1-jétől havi 2250 forintra csökken.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetében az egészségügyi hozzájárulás összege a teljes munkaidő és a részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökken.
A gyesen lévő személy – kivéve a nagyszülőt – kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A jelenlegi szabályozás ezt másfél évben határozta meg.
A gyermek egyéves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban vagy időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet a gyesben részesülő akkor, ha munkáját otthonában végzi.
Az önkéntes kölcsönös pénztárak változó szabályai szerint a jövőben az önsegélyező pénztárak és az egészségpénztárak pénztári kártyát bocsáthatnak ki és ezen keresztül bonyolíthatják szolgáltatásaik elszámolását.
További változás, hogy az internetes honlappal rendelkező pénztár köteles éves beszámolóját az internetes is közzétenni a tárgyévet követő június 30-ig.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a pénztáraknak ki kell alakítaniuk a tevékenység ellátásához használt informatikai rendszer biztonságát érintő szabályozásokat és gondoskodni kell az informatikai rendszer védelméről.
