A téma kapcsán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és Draskovics Tibor pénzügyminiszter kedden délelőtt egyeztetett Erdei Tamással, a Magyar Bankszövetség elnökével és Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával.
A találkozó után kiderült: a magyar bankok tudomásul vették a kormány igényét, hogy a költségvetéshez a következő két évben 30-30 milliárd forinttal járuljanak hozzá. Ám a módszer eddig kérdéses volt. A megvalósítás két módja között döntött a kormány: nyolc százalék extra társasági adó helyett a kamatkülönbözet adót választotta. Ezt a bankok az általuk kapott, illetve fizetett kamatok különbözetéből fizetik, a kamatrés 6 százaléka lesz az adó, amit a társasági adó alapjából levonhatnak.
Az OTP-nek kedvez
A bankok természetszerűen a kamatadó kirovását támogatták volna (ez az adóforma jelenleg is létezik, de mértéke nulla százalék)- ez a betéteseket sújtotta volna -, ezt a megoldást azonban politikai megfontolások miatt a kormányzat nem támogatta. A bankok számára másik rokonszenves megoldás az MTI-ECO információi szerint külön e célra kibocsájtott államkötvények jegyzése lett volna, de a konstrukció kidolgozására nem állt elegendő idő rendelkezésre.
A kamatkülönbözet megadóztatása másképp osztja meg a pénzügyi intézményekek között a mintegy 30 milliárd forintos terhet, mint a társasági adó 16-ról 24 százalékra való felemelése, ugyanis az egyes cégek más arányban részesednek a szektor kamatkülönbözetéből, mint adózás előtti nyereségéből.
A legnagyobb magyar hitelintézet, az OTP Bank várhatóan jobban jár a kamatkülönbözet megadóztatásával. A mérlegfőösszege alapján 19 százalékos, saját tőkéje alapján pedig 24,5 százalékos részesedésű hitelintézet a bankszektor idei első félévi 167,6 milliárd forintos nem-konszolidált adózás előtti profitjának 41 százalékát termelte meg. A nettó kamatbevételt alapul véve azonban részesedése a első félévben jóval kisebb volt, a bankrendszer 267,3 milliárd forintos kamatjövedelmének 27 százaléka származott tőle.
Igaz, az OTP Bank több leányvállalatának, különösen az OTP Jelzálogbanknak (OJB) és a Merkantil Banknak a terhe a kamatkülönbség megadóztatásával nagyobb, mint a társasági adó felemelésével lett volna, de az anyabanknál jelentkező előny emiatt nem eliminálódik teljesen.
A konszolidált adatok alapján egyébként az OTP Bank részesedése a kamatjövedelemből és az adózás előtti profitból 45, illetve 46 százalék az első félévi adatok alapján. A konszolidált nyereség egy része már külföldön keletkezik.
Draskovics Tibor (fotó: MTI)
Csökkenő lakossági terhek
A jövő évi adóváltozások következtében az átlag és az átlag alatti jövedelműek adóterhe érzékelhetően csökken, az összes lakossági adóteher 100 milliárd forinttal csökken – ismertette a pénzügyminiszter pénteken a kormány ülését követően.
A jövő évi adóváltozások következtében az átlag és az átlag alatti jövedelműek adóterhe érzékelhetően csökken, az összes lakossági adóteher 100 milliárd forinttal csökken. Draskovics Tibor a kormányszóvivői sajtótájékoztatón elmondta: jövőre az adókedvezményeket az eddigi gyakorlatnál igazságosabban osztják el, nem változnak azonban a lakáshitelek törlesztéséhez biztosított, illetve az önkéntes- és magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmények.
A kormány tervei szerint 2006-tól a pénztári adókedvezmény a tag pénztári számláját gyarapítja, készpénzben nem igényelhető vissza.
Jövőre az iparűzési adó 50 százaléka levonható a társasági adó alapjából és a kisebb vállalkozások kisebb beruházásaikhoz is igényelhetnek fejlesztési adókedvezményt, ha létszámot bővítenek. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a létszámot bővítők iparűzési adókedvezményben részesülnek és a K+F programok fejlesztési adókedvezményének értékhatára 100 millió forint lesz.
