Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és Draskovics Tibor pénzügyminiszter kedden délelőtt találkozott Erdei Tamással, a Magyar Bankszövetség elnökével és Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával. A téma a közéletet is már közel egy hete foglalkozató banki adóterhek emelésének kérdése, illetve ennek módja volt. A miniszterelnök-jelölt az egyeztetést
Csányi Sándor, Gyurcsány Ferenc, Erdei Tamás. Fotó: MTI
követően kijelentette: a magyar bankok tudomásul vették a kormány igényét, hogy a költségvetéshez a következő két évben 30-30 milliárd forinttal járuljanak hozzá.
|
Gyurcsány a rögtönzött folyosói sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kompromisszumos megegyezés született. Csupán az elkövetkező két évre (2005-2006) vezetik be a banki különadót, mely éves szinten 30 milliárd forint extra adóbevételt jelent az állam számára. A korlátozott időre szóló bevezetését Gyurcsány szerint az indokolja, hogy 2007-től olyan nagyobb összegű EU-források érkeznek majd az országba, amelyek nem teszik szükségessé a különadó fenntartását.
A megvalósításnak két módja lehet: vagy nyolc százalék extra társasági adó, vagy kamatkülönbözet adó. Ez utóbbit Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a bankok az általuk kapott, illetve fizetett kamatok különbözetéből fizetnék, a kamatrés 6 százaléka lenne az adó, amit a társasági adó alapjából levonhatnának. Hogy az állami elvonás két módja közül melyik valósul meg, arról még a napokban döntés születik.
Fotó: MTI
Kinek mi a jobb
A kettő közül a társasági adó emelése sokkal igazságosabb lenne – véli Zékány András, az ING elemzője. Ez ugyanis szinte minden banktól és minden bank profitjából azonos mértékű elvonást jelent. A kamatmarzs-adó lényegesen több játékteret enged a bankok számára, és sokkal kevésbé valósítja meg a bankok extra profitjának egységes elvonását. Elvileg ugyan pozitív üzenetet hordozhat a banki ügyfelek számára (hiszen a kamatkülönbözet szűkítésére ösztönzi a bankokat), gyakorlatilag azonban könnyedén kijátszható például a különböző díjak, jutalékok megemelésével.
A kamatmarzs-adó abból a szempontból sem ró egységes terhet a szektorra, hogy például sokkal jobban sújtja a hazai intézményeket, miközben a külföldi tulajdonú bankok megtehetik, hogy más leányvállalataiknál vagy az anyaintézmény országában mutatják ki a profitjukat. Ráadásul még a magyar bankok szempontjából is eltérő hatású, mert bár az OTP kamatkülönbözete a piacon a legmagasabb, bevételének csak durván 85 százaléka származik belföldről (vagyis csak ennyi után kellene adóznia), miközben például az FHB teljes kamatmarzsa az új adónem hatálya alá esne.
Tartalékok az OTP-nél
A miniszterelnök-jelölt távozását követően Csányi Sándor leszögezte, hogy az OTP Bank a megállapodás nyomán kieső nyereségét az elkövetkező két évben az intenzívebb nemzetközi tevékenysége révén pótolni tudja. Azt is elmondta, hogy ezen időszak alatt a vállalat ezer embert fog elbocsátani, elsősorban a back-office területről.
Ez a 12 százalékos leépítés annak fényében nem különösen meglepő, hogy a bank stratégiai céljai között eddig is szerepelt a költségek további csökkentése – mondta el kérdésünkre Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője. Az elbocsátások mintegy 5 százalékos megtakarításhoz vezetnek, igaz, csak hosszabb távon, mivel közvetlenül minden leépítés a költségek emeléséhez vezet.
Mindazonáltal az általános piaci vélekedések szerint az OTP-nek bőven maradnak még tartalékai, ami az alkalmazotti létszámot illeti, nagyjából további ezer emberrel „taktikázhat” – erősítette meg kérdésünkre több elemző is. A bevételeire vetített költséghányad ugyanis a legmagasabb a többi bankkal összevetve (példának okáért az FHB esetében 40 százalék alatt van, az OTP-nél 55 százalékos ez a mutató), a racionalizálás tehát korántsem váratlan. Közvetlen árfolyamhatása aligha lesz az intézkedéseknek, egyelőre az elemzők sem változtatnak a bankra számított korábbi célárfolyamokon.
Csányi Sándor újságírói kérdésre azt is közölte: ugyan nem készültek még számítások, de az “extra adó” várhatóan 9-10 milliárd forintjába kerül az OTP-nek 2005-ben. Annyi már biztos, hogy a 2004-re várható nyereségből 120 százalékos osztalékot fizet majd a bank a részvényeseinek. „Az OTP egyetértett azzal is, amiről a bankszövetség tagjai megegyeztek, vagyis a legnagyobb hazai pénzintézet sem terheli át sem lakossági, sem vállalati partnereire a különadó többletterhét. Egyúttal tudatosította, az OTP Bank folytatja akvizíciós tevékenységét a kelet- közép-európai térségben” – finomította korábbi bejelentését a vezérigazgató, leszögezve, hogy mivel a különadó bevezetése korlátozott időszakra szól, az OTP nem csoportosítja át más országokba egyetlen üzletágát sem.
