A török parlament október elsejére halasztotta a büntető törvénykönyv reformjáról szóló vitát, ezzel majdnem biztosan lehetetlenné téve a reformcsomag elfogadását az Európai Bizottság október 6-ai ajánlása előtt. Ennek alapján a tagállamok vezetőinek az év végén el kell dönteniük: megkezdik-e a csatlakozási tárgyalásokat a több mint harminc éve várakozó Ankarával.
Személyes meghallgatás
Az EU már korábban figyelmeztette a török vezetést, hogy a késedelem árthat EU-tagsági ambícióinak, szombaton pedig Günter Verheugen, a bizottság bővítési biztosa magához kérette Oguz Demiralp török EU-nagykövetet, és a csúszás miatt következményekkel fenyegette meg Ankarát. Hétfőn Verheugen szóvivője egyértelművé tette, a bizottság nem javasolja a csatlakozási tárgyalások megindítását, ha a törvényt addig nem fogadják el. “A btk. a reformok kulcseleme, ha nem fogadják el, nem lehet megkezdeni a tárgyalásokat” – hangoztatta a szóvivő.
Az EU-tagországok állam- és kormányfői a bizottsági javaslat alapján döntik el decemberben, hogy megindítják-e a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Eddig az volt a többségi várakozás Brüsszelben, hogy a jelentés török szempontból kedvező lesz, de a legfrissebb fejlemények miatt immár ez egyáltalán nem vehető biztosra.
Gesztus a radikálisoknak
A török btk. neuralgikus pontja az a kitétel, amely büntetőjogi szankciót határozna meg a házasságtörés tényállására. A kormány az uniós közeledés miatt számtalan pozitív változást kezdeményezett az ország készülő büntető törvénykönyvében, de a hazai konzervatív iszlám erőket leszerelendő, becsempészte a javaslatba a házasságtörésért járó börtönbüntetést.
Elméletileg ez mindkét nemre érvényes, de a törökországi realitások között elképzelhetetlen, hogy egy nő feljelentése alapján férje a bíróság elé kerüljön. Vagyis ez a törvény a gyakorlatban csakis a nők kiszolgáltatottságát erősítené.
Ha nem történik meg a büntető törvénykönyv reformja, akkor az Európai Unió nem kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal – szögezte le hétfőn Jean-Christophe Filori is, az Európai Bizottság szóvivője.
|
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök korábban azt állította, hogy az EU beleavatkozik Törökország belügyeibe. Jean-Christophe Filori, az Európai Bizottság szóvivője azonban máshogy látja: “Ez nem beleavatkozás a török belügyekbe, ez a játékszabályok betartása azon ország részéről, amely az EU tagja akar lenni” – mondta a Günter Verheugen bővítési biztos nevében nyilatkozó szóvivő. A török kormányfőt egyébként szeptember 23-ára Brüsszelbe várják, Erdogan várhatóan tárgyalóasztalhoz ül majd Verheugennel is.
A francia Le Figaro napilap idézte ennek kapcsán Dominique de Villepin francia belügyminiszter (korábbi külügyminiszter) vasárnap elhangzott szavait, miszerint az EU-nak magasra kell tennie a lécet Törökország számára, de úgy, hogy eközben “ne zárja be előtte örökre az ajtót”. Villepin hozzátette: “Ha a bizottság valami olyasmit mondana [a török kormánynak], hogy: ‘Nézzétek, bár nagy erőfeszítést tettetek, még nem vagytok készen, és még sok a tennivaló…’, nos, az nem járna messze a török helyzettel kapcsolatos igazságtól”.
A „mit kezdjünk Törökországgal?” kérdés ma az unió legnagyobb kihívása, sokkal nagyobb, mint a kelet-közép-európai országokat érintő bővítés volt, hiszen az unió Európán és a keresztény kultúrkörön belül szélesedett, de Törökország az iszlám világ része. Viszont nem mindegy, hogy a NATO második legnagyobb szárazföldi haderejével rendelkező hatalom kinek az oldalán áll majd az elkövetkező évek, évtizedek lehetséges világméretű konfliktusaiban.
