Draskovics Tibor pénzügyminiszter a találkozót követően az MTI-nek és a Magyar Televíziónak adott rövid nyilatkozatában aláhúzta: a felek már jobban értik egymás álláspontját, közeledtek a nézetek. “Dolgozunk tovább” azért, hogy olyan megoldást találjunk, amely elfogadható a magyar gazdaság, a pénzügyi élet és a költségvetés számára is.
A találkozón a pénzügyminiszter a Magyar Külkereskedelmi Bank épületében Erdei Tamással, a Magyar Bankszövetség elnökével, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatójával és Csányi Sándorral, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatójával tárgyalt.
|
Draskovics Tibor aláhúzta: “nagyon komoly, elmélyült beszélgetést folytattunk”. Kiemelte: a költségvetésnek szüksége van többletbevételre. Hozzátette: a Pénzügyminisztérium most már jobban érti a bankszektor álláspontját a társasági adó ezen sajátos formájával kapcsolatban. A megbeszéléseket folytatni fogják, többféle lehetőséget vizsgál majd meg a kormányzat – mutatott rá a pénzügyminiszter.
Laptudósítások szerint később kijelentette, hogy kész megvizsgálni más javaslatokat is, így például a társasági adó emelése helyett elvileg a kamatnyereség megadóztatása vagy a céltartalék-képzés adómentességének megszüntetése is szóba jöhet.
A miniszterelnök-jelölt ugyanakkor továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett. Gyurcsány Ferenc a napokban jelentette be, hogy a kormány szándéka szerint jövőre a pénzügyi vállalkozások esetében a társasági adót a korábbi 16 százalékos mértékről 24 százalékra emelik. Mint hétfőn újfent megerősítette: a bankszektornak 30 milliárd forintos többletterhet kell vállalnia. Hozzátette azomban, hogy a technikai részletek még változhatnak.
Bővülő banki profit
A hitelintézetek profitja az elmúlt másfél évben kétségtelenül kiugróan nőtt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint adózás előtti nyereségük a 2002. évi 125 milliárd forint után 2003-ban közel 70 százalékkal, 212,2 milliárd forintra nőtt, 2004 első félévében pedig 167,6 milliárd forintot értek el, több mint 40 százalékkal magasabbat a tavalyi első félévinél. A szektor tőkearányos jövedelmezősége (ROE) a tavalyi 20,76 százalékot követően az idei első félévben 30 százalék fölé emelkedett, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő.
A felügyelet 2003. évi jelentésében a tavalyi eredmény összetevőit elemezve megállapítja: a lakáshitelek állami kamattámogatásai – amelyeket a hitelekre és a forrásul szolgáló jelzáloglevelekre vehettek igénybe a bankok – jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a kamatbevételek közel 200 milliárd forinttal gyarapodtak, a kamateredmény pedig 63,5 milliárd forinttal emelkedett.
Ugyanezen jelentésében a PSZÁF megállapítja: a bankrendszer effektív kamatrése – illetve teljes jövedelmezősége – igen magas, az Európai Unió bankrendszerének átlagos kamatrése a magyarországinak csupán mintegy 40 százaléka. A kamatrések közötti különbség jelentős mérséklődése a felügyeleti jelentés szerint az euró térséghez történő csatlakozástól, illetve a monetáris konvergencia-folyamattól várható.
A felügyelet adatai szerint Magyarországon 2002-ben az összes eszköz százalékában számított nettó kamatbevétel 4,2 százalék volt, míg az EU-ban csupán 1,57 százalék. A nem kamatjellegű bevételek aránya ugyancsak az összes eszközre vetítve 2002-ben Magyarországon 1,17 százalék, míg az EU-ban 0,57 százalék volt. A működési kiadások aránya 3,71 százalék, szemben az EU 1,68 százalékos arányával.
A 2003-as számok némi közeledést mutatnak, de a magyar mutatók még mindig jelentősen meghaladják az uniós átlagot. A kamatmarzs összes eszközre vetített aránya Magyarországon tavaly a 2002. évi 4,2-ről 3,86 százalékra mérséklődött, s a működési költségek aránya is csökkent némileg – 3,71-ről 3,30 százalékra -, a nem kamatjellegű bevételek aránya ugyanakkor enyhén emelkedett, 3,71-ről 3,30 százalékra. Az uniós átlaghoz való közeledést szakértők szerint a jegybanki kamat 2003 tavaszától 2004 tavaszáig tartó emelkedése is lassította.
