“Diszkriminatívnak tartjuk a pénzügyi intézmények társasági adójának 24 százalékra emelését, ami sérti a versenysemlegesség elvét és a pénzügyi befektetők érdekeit” – mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Draskovics szerdán bejelentette: a pénzügyi vállalkozások nyereségadója jövőre 24 százalékra emelkedik, míg a többi vállalkozásé 16 százalék marad.
Erdei szerint a tervezett intézkedés negatív hatása máris érződik, a pénzintézeti részvények árfolyama jelentősen csökkent. Az adó emelése hátrányos helyzetbe hozza a magyar hitelintézeteket a regionális versenyben is – hangsúlyozta.
“Rossz üzenete van, s csökkenti a befektetők bizalmát, ha a megfelelő jövedelmezőséggel működő gazdasági szektorra extraadót vetnek ki, ez nem lehet módja a költségvetési hiány csökkentésének” – tette hozzá.
A bankszövetség elnöke hangsúlyozta: az indirekt kamatadó bevezetését sokkal jobb és igazságosabb megoldásnak tartanák, s megfontolásra javasolják. Ez valamennyi betéti megtakarítási formára egyformán kiterjedne és szektorsemleges megoldás lenne. A kamatadó bevezetése csak elodázódik, az EU-előírások miatt előbb-utóbb sort kell keríteni rá – tette hozzá.
Úgy vélekedett: a nyereségadó emelése önmagában 8-10 százalékkal mérsékli a bankok nyereségességét, és leértékeli a pénzintézeti befektetéseket.
“A bankoknak nem marad más választásuk, mint a kamatolló nyitása, vagyis a betéti kamatok csökkentése és a hitelkamatok növelése” – mondta, hozzátéve, hogy bankszövetség megvizsgálja a jogi lehetőségeket is.
Az elnök lát még esélyt arra, hogy az adótörvény vitája során szektorsemleges megoldás szülessen. Mint elmondta, a társasági adó mértéke az egyes EU-tagországokban jelentősen eltér, de arról nem tud, hogy egyes szektorokat az adó mértéke szempontjából megkülönböztetnének.
Arra a felvetésre, hogy az állam most visszaveszi a bankoktól, amit a lakáshitelek támogatása révén odaadott a szektornak, közölte: a hiteltámogatások alapvetően a lakosságnak szólnak, s három lépésben már jelentősen csökkentek. A kamatrés ezeken a hiteleken nem magasabb, sőt esetenként alacsonyabb, mint egyéb hiteltermékeken, s a bankok ezek révén nem jutnak extra bevételhez.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
