A galamb is felröppent – reagált múlt pénteken Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt arra az újságírói kérdésre, igazak-e a felröppent hírek, hogy jövőre megszorításokra, jelentős létszámleépítésre kerül sor az államháztartási egyensúly biztosítása végett. A kommunikációs forgatókönyv szerint nem lett volna szerencsés az átlagos vagy annál kevesebb éves jövedelemmel rendelkező családoknak szánt jó hírt, az
Fotó: MTI
szja-adótábla kétkulcsossá válását a tömeges elbocsátásról szóló bejelentéssel „lerontani” – írja csütörtökön megjelenő számában a Figyelő.
Gyurcsány sajtótájékoztatójának megszervezése passzolt az elmúlt hetek kommunikációs koreográfiájába, azaz abba a „píár-filozófiába”, hogy a miniszterelnök-jelölt a kommunikációs karmester. A szabaddemokraták is csak egy órával Gyurcsány bejelentését követően tudatták a hírt a médiával, holott a kétkulcsos szja eredetileg az SZDSZ ötlete és szívügye volt. A Figyelőnek nyilatkozó Horn Gábor koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár komoly eredménynek minősítette a három kulcs mellett kardoskodó MSZP-vel kötött megállapodást, arra hivatkozva, hogy az érintetti körben éves szinten 56 ezer forint marad az adózók zsebében.
Részletkérdések
Valóban, havonta 4667 forintot szán az alsó-középosztály megerősítésére a kormányfő-jelölt. Első ránézésre ugyanis ennyivel növekszik a havi bruttó 125 ezer forintos (vagy annál magasabb)
fizetésűek nettó keresete. A módosítást természetesen még az ellenzék is üdvözölte, ám a megfogalmazott politikusi és szakmai kételyek nem alaptalanok. Az évi legfeljebb 56 ezer forintot jelentő szja-csökkentés (a középső adósáv eltűnésével ennyivel csökken a legalább 1,5 millió forintos jövedelműek évi adója) hamar semmivé válhat – legalább is a jobban keresők számára.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint a kedvezményrendszer megváltozásáról még keveset lehet tudni, pedig nagyon sok múlik a részleteken. A most adott 56 ezer forintot ugyanis több ponton visszaveheti a költségvetés. Például a tőzsdei árfolyamnyereség megadóztatásával, a gépjárművek regisztrációs adójának drasztikus növelésével, vagy éppen az szja-kedvezmények (például a biztosítások, nyugdíjpénztári tagság utáni kedvezmények) maximálásával.
Az igazi kérdés az, hogy a kedvezmények 100 ezer forintban maximálásával és 6 milliós jövedelem feletti megvonásával egyénre szabottan ki mekkora összeget veszít el. Amennyiben 56 ezer forintnál többet, akkor az adott személy rosszul jár – de ebbe a körbe Zara László becslése szerint csupán mintegy 100 ezer fő kerül.
|
Az általános csökkentés helyett társadalmi szinten inkább csak az adóterhelés átcsoportosításáról szerencsés beszélni. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerint talán az adóterhek társadalmi elosztása igazságosabbá válik azáltal, hogy az alacsonyabb jövedelműeknél több pénz marad, és magasabb jövedelmeknél a szigorodó kedvezmények miatt nő az adóterhelés.
Nyitott kérdés viszont az is, hogy változik-e valami az adójóváírás rendszerében, mert ha ezen a területen nem lesz változás, akkor a 800 ezer forint alatti jövedelműek nem vihetnek többet haza, talán éppen csak annyival, amennyivel a minimálbér emelkedik. Így viszont a legalacsonyabb jövedelműek terheit ezúttal nem csökkentené a kormányzat. (A hírek szerint elvetették azt az ötletet, hogy a túlzottan alacsony jövedelem miatt igénybe nem vehető gyermekkedvezményt pénzben kifizették volna.)
Hegedűs szerint nagyon nehéz megmondani, pontosan mit is jelent a kormányfő-jelölt kijelentése az szja terén várható 100 milliárd forintnyi tehercsökkentésről. Mivel a magyar adórendszer bonyolult, a 2003-as bázisadatok alapján csak pontatlanul lehet előre jelezni a 2004-es, még inkább a 2005-ös szja-befizetéseket. A személyi jövedelemadó összes terheit tekintve a kulcsok módosításától nem várható komoly változás, de a kedvezmények szigorítása talán az szja-bevételek struktúráját javítja – véli a GKI vezetője.
2003-ban az adókulcsok alapján 1200 milliárd forint folyt volna be szja-ból, a kedvezmények ezt az összeget tetemesen, mintegy 500 milliárd forinttal csökkentették. Ráadásul az adóteher 2–3 százalékpontos csökkentését a valóságban nem biztos, hogy érzik majd az alacsony jövedelműek, hiszen a bértárgyalások során a munkaadók eleve számolhatnak ezzel a növekménnyel.
Szorosra zártan
A sorok szorosra zárása nemcsak az adórendszerbeli változások bejelentése kapcsán volt megfigyelhető az elmúlt napokban. A miniszterelnök-jelölti vasárnapi fogadóóráról sem szivárgott ki semmi olyan információ, amit a tárgyalópartnerek nem kívántak a nyilvánossággal tudatni. A tárcavezetők megadóan, a nyilvánosság felé ejtett zokszó nélkül vették tudomásul, hogy jövőre kivétel nélkül minden minisztérium 5 százalékkal kevesebb előirányzatból gazdálkodhat.
„Tény, hogy izzadságos tárgyalások folytak, jelentős létszámleépítésre kerül sor a közszférában, aminek fedezetére 40 milliárd forintot különít el a kormány”– összegezte a vasárnapi, egymást követő egyeztetéseket Draskovics Tibor pénzügyminiszter, aki a kassza őreként ülte végig a megbeszéléssorozatot. (A Figyelő úgy értesült, Draskovics egyelőre a helyén marad, annak ellenére, hogy az MSZP frakció csak taktikai okból támogatja, mert tisztában van azzal, hogy személye üzenet a nemzetközi pénzpiacoknak.)
A tervezett intézkedésre a közigazgatásban két és fél év tétlenkedés után kerül sor, híreink szerint a Sárközy Tamás jogászprofesszor által kidolgozott közigazgatás-korszerűsítési javaslat alapján. A Figyelő úgy értesült, hogy a karcsúsítással együtt változik a kormányzati struktúra is: feladat- és forrásösszevonásokra kerül sor.
A cikk teljes terjedelmében a Figyelő szeptember 16-án megjelenő 38. számában olvasható.
