Belföld

Adó, büdzsé – formálódó prioritások

A kétkulcsossá váló jövedelemadó-rendszer nyertese a középréteg lehet. De abból is csak azok, akik nem keresnek túl sokat, és nem nagyon vesznek igénybe adókedvezményeket – írja a csütörtökön megjelenő Figyelő.

A galamb is felröppent – reagált múlt pénteken Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt arra az újságírói kérdésre, igazak-e a felröppent hírek, hogy jövőre megszorításokra, jelentős létszámleépítésre kerül sor az államháztartási egyensúly biztosítása végett. A kommunikációs forgatókönyv szerint nem lett volna szerencsés az átlagos vagy annál kevesebb éves jövedelemmel rendelkező családoknak szánt jó hírt, az
Adó, büdzsé – formálódó prioritások 1

Fotó: MTI

szja-adótábla kétkulcsossá válását a tömeges elbocsátásról szóló bejelentéssel „lerontani” – írja csütörtökön megjelenő számában a Figyelő.

Gyurcsány sajtótájékoztatójának megszervezése passzolt az elmúlt hetek kommunikációs koreográfiájába, azaz abba a „píár-filozófiába”, hogy a miniszterelnök-jelölt a kommunikációs karmester. A szabaddemokraták is csak egy órával Gyurcsány bejelentését követően tudatták a hírt a médiával, holott a kétkulcsos szja eredetileg az SZDSZ ötlete és szívügye volt. A Figyelőnek nyilatkozó Horn Gábor koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár komoly eredménynek minősítette a három kulcs mellett kardoskodó MSZP-vel kötött megállapodást, arra hivatkozva, hogy az érintetti körben éves szinten 56 ezer forint marad az adózók zsebében.


Részletkérdések


Valóban, havonta 4667 forintot szán az alsó-középosztály megerősítésére a kormányfő-jelölt. Első ránézésre ugyanis ennyivel növekszik a havi bruttó 125 ezer forintos (vagy annál magasabb)



Adó, büdzsé – formálódó prioritások 2


fizetésűek nettó keresete. A módosítást természetesen még az ellenzék is üdvözölte, ám a megfogalmazott politikusi és szakmai kételyek nem alaptalanok. Az évi legfeljebb 56 ezer forintot jelentő szja-csökkentés (a középső adósáv eltűnésével ennyivel csökken a legalább 1,5 millió forintos jövedelműek évi adója) hamar semmivé válhat – legalább is a jobban keresők számára.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint a kedvezményrendszer megváltozásáról még keveset lehet tudni, pedig nagyon sok múlik a részleteken. A most adott 56 ezer forintot ugyanis több ponton visszaveheti a költségvetés. Például a tőzsdei árfolyamnyereség megadóztatásával, a gépjárművek regisztrációs adójának drasztikus növelésével, vagy éppen az szja-kedvezmények (például a biztosítások, nyugdíjpénztári tagság utáni kedvezmények) maximálásával.

Az igazi kérdés az, hogy a kedvezmények 100 ezer forintban maximálásával és 6 milliós jövedelem feletti megvonásával egyénre szabottan ki mekkora összeget veszít el. Amennyiben 56 ezer forintnál többet, akkor az adott személy rosszul jár – de ebbe a körbe Zara László becslése szerint csupán mintegy 100 ezer fő kerül. 








Szempontok
a tervezéshez
• Átlagosan 10 százalékos létszámleépítésre kerül sor a közigazgatásban. Végkielégítésekre, s az elbocsátott alkalmazottak munkaerőpiacra történő visszavezetésére 40 milliárd forintot különít el a kormány. (Jelenleg 112 ezer fős a köztisztviselői kar, tehát mintegy 11 ezer munkavállalót érint a leépítés. A Bokros-csomag az akkori 108 ezres köztisztviselői kar 15 százalékos karcsúsítását irányozta elő, végül azonban „csak” 8 ezer álláshely szűnt meg.)
• Az azonos célra előirányzott fejlesztési forrásokat (például település-, terület-, infrastruktúra-, kereskedelem-fejlesztés, beruházásösztönzés) egy tárcánál kezelik, így átláthatóbbá és hatékonyabbá válik a pénzek felhasználása. (Az ötlet Nagy Sándortól, a MeH területfejlesztési államtitkárától származik.)
• Munkahelyteremtés ösztönzése. (Adókedvezményt kapnak a fiatalokat, gyesről, gyedről visszatérőket, 50 feletti tartós munkanélkülieket foglalkoztató munkáltatók.)
• Kistérségi összefogások támogatása. (A Belügyminisztérium arra biztatja a településeket, hogy bizonyos közfeladatokat közösen lássanak el, cserébe az önkormányzatok plusz forrást kapnak.)
• Több pénz jut EU-pályázatokra és a közösségi támogatások lehívására. Az uniós támogatással megvalósuló fejlesztésekre szánt hazai források ugyancsak egy „kézben koncentrálódnak”, mégpedig a Baráth Etele államtitkár által felügyelt Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál.
• A rendőrség fejlesztése. (2005-ben 5 milliárd forint értékű gépjármű-cserére kerül sor.)
•  Folytatódik az autópálya-program. (2006-ban Miskolcig, Debrecenig, Szegedig, Dunaújvárosig, s a Balaton délnyugati végéig épülnek ki az autópályák, s folytatódik az M6-os és az M7-es építésének előkészítése Pécs, illetve Nagykanizsa felé.)
• Szekeres Imre MeH-államtitkár vezette népesedési kormánybizottság javaslatát figyelembe véve alakul a kabinet jövő évi szociálpolitikája. (Növekszik, s családi pótlékká alakul át a családi adókedvezmény, a fiatalok önerő nélkül vásárolhatják meg első lakásukat, bár magas törlesztő részleteket kell vállalniuk.)
•  Az SZDSZ által szorgalmazott egészségügyi reformot nem említette a pénzügyminiszter 2005 kiemelt feladatai között.


Talán a struktúra



Az általános csökkentés helyett társadalmi szinten inkább csak az adóterhelés átcsoportosításáról szerencsés beszélni. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerint talán az adóterhek társadalmi elosztása igazságosabbá válik azáltal, hogy az alacsonyabb jövedelműeknél több pénz marad, és magasabb jövedelmeknél a szigorodó kedvezmények miatt nő az adóterhelés.

Nyitott kérdés viszont az is, hogy változik-e valami az adójóváírás rendszerében, mert ha ezen a területen nem lesz változás, akkor a 800 ezer forint alatti jövedelműek nem vihetnek többet haza, talán éppen csak annyival, amennyivel a minimálbér emelkedik. Így viszont a legalacsonyabb jövedelműek terheit ezúttal nem csökkentené a kormányzat. (A hírek szerint elvetették azt az ötletet, hogy a túlzottan alacsony jövedelem miatt igénybe nem vehető gyermekkedvezményt pénzben kifizették volna.)

Hegedűs szerint nagyon nehéz megmondani, pontosan mit is jelent a kormányfő-jelölt kijelentése az szja terén várható 100 milliárd forintnyi tehercsökkentésről. Mivel a magyar adórendszer bonyolult, a 2003-as bázisadatok alapján csak pontatlanul lehet előre jelezni a 2004-es, még inkább a 2005-ös szja-befizetéseket. A személyi jövedelemadó összes terheit tekintve a kulcsok módosításától nem várható komoly változás, de a kedvezmények szigorítása talán az szja-bevételek struktúráját javítja – véli a GKI vezetője.

2003-ban az adókulcsok alapján 1200 milliárd forint folyt volna be szja-ból, a kedvezmények ezt az összeget tetemesen, mintegy 500 milliárd forinttal csökkentették. Ráadásul az adóteher 2–3 százalékpontos csökkentését a valóságban nem biztos, hogy érzik majd az alacsony jövedelműek, hiszen a bértárgyalások során a munkaadók eleve számolhatnak ezzel a növekménnyel.

Szorosra zártan

A sorok szorosra zárása nemcsak az adórendszerbeli változások bejelentése kapcsán volt megfigyelhető az elmúlt napokban. A miniszterelnök-jelölti vasárnapi fogadóóráról sem szivárgott ki semmi olyan információ, amit a tárgyalópartnerek nem kívántak a nyilvánossággal tudatni. A tárcavezetők megadóan, a nyilvánosság felé ejtett zokszó nélkül vették tudomásul, hogy jövőre kivétel nélkül minden minisztérium 5 százalékkal kevesebb előirányzatból gazdálkodhat.

„Tény, hogy izzadságos tárgyalások folytak, jelentős létszámleépítésre kerül sor a közszférában, aminek fedezetére 40 milliárd forintot különít el a kormány”– összegezte a vasárnapi, egymást követő egyeztetéseket Draskovics Tibor pénzügyminiszter, aki a kassza őreként ülte végig a megbeszéléssorozatot. (A Figyelő úgy értesült, Draskovics egyelőre a helyén marad, annak ellenére, hogy az MSZP frakció csak taktikai okból támogatja, mert tisztában van azzal, hogy személye üzenet a nemzetközi pénzpiacoknak.)

A tervezett intézkedésre a közigazgatásban két és fél év tétlenkedés után kerül sor, híreink szerint a Sárközy Tamás jogászprofesszor által kidolgozott közigazgatás-korszerűsítési javaslat alapján. A Figyelő úgy értesült, hogy a karcsúsítással együtt változik a kormányzati struktúra is: feladat- és forrásösszevonásokra kerül sor.

A cikk teljes terjedelmében a Figyelő szeptember 16-án megjelenő 38. számában olvasható.
Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.