Az Amazonas-medencét és a Szaharát a klímaváltozás és a por köti össze. A meglepő kijelentés azon a figyelemre méltó megfigyelésen alapul, miszerint a Szaharából felszálló, nagy mennyiségű, ásványi anyagokban gazdag por és homok, mintegy megtermékenyíti az Amazonas medencéjét, növelve ott az élet jelenlétét, sokszínűségét. „Részben ez az évezredek óta tartó folyamat felelős azért, hogy a brazil medence az életformák ennyire káprázatos tárházává válhatott” – hangzott el az EuroScience Fórum közelmúltban lezajlott stockholmi ülésén.
Az amazóniai esőerdők szavannásodása
Mindkét terület érintett a globális klímaváltozásban is, bár alapvetően ellentétes módon. Az előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet emelkedése következtében az Amazonas termékeny völgyében csökken a csapadékmennyiség. Ez a folyamatos fakitermelés és az esőerdő területeinek mezőgazdasági művelés alá vonása mellett szintén az erdős terültek csökkenése irányába mutat.
Amennyiben a folyamat kezdetét veszi, és ennek az előjelei már felfedezhetők a területen, nagyon nehéz lesz befolyásolni, vagy visszafordítani. Egyes kutatók szerint a változások olyan gyorsan történhetnek, hogy a század ötvenes éveiben unokáink és dédunokáink már a szavannásodó és lassan sivatagosodó Amazonasról hallanak majd a földrajzórákon.
A folyamat leginkább egy instabil toronyépülethez hasonlítható, amely a legutolsó tégla helyrerakásától kezd el inogni. Látszólag sokáig nem történik semmi jelentős változás bolygónk klímájában sem, majd viszonylag hirtelen nagy változások állnak be – jósolják a klímaszakértők.
Az erdők pusztulása például tovább erősíti a jelenséget elindító folyamatot: a kisebb erdőterület kevesebb széndioxidot vesz fel és alakít át, sőt maga az erdőpusztulás, felégetés is több millió tonnányi széndioxid felszabadulásával jár. Így a jelenség a feltételezések szerint nem lineáris, hanem egyre inkább gyorsuló dinamikát fog mutatni. Amennyiben a fentiekben vázolt folyamat bolygónk más nagy erdős területeit is hasonlóan érinti, az nemcsak a globális felmelegedés dinamikájára, hanem amplitúdójára is kihatással lehet, egyes feltételezések az elkövetkező évszázadra a földi felmelegedés 6-8 Celsius fokos növekedésével is számolnak.
A Szahara zöldülése
Ellentétesen változik bolygónk legnagyobb kiterjedésű, majd félkontinensnyi sivataga, a Szahara éghajlata. Az elmúlt hat évezredben a Szahara fokozatosan egyre nagyobb területeket hódított meg magának. A növekvő méretű széndioxid-kibocsátás következtében megváltozó globális klíma azonban itt ellentétes folyamatokat indított el: a műholdfelvételek szerint az elmúlt tizenhárom évben a Szahara déli határvonala északabbra csúszott.
A területen évről évre egyre több csapadék hull, a folyók átlagosan nyolcszor annyi vizet szállítanak az esős évszakban, mint korábban. A vízellátás kis mértékű változása együtt jár a vegetáció térhódításával. A növények tárolják a vizet, és lassan párologtatják környezetükbe, így felhőképződést indukálnak, ami a csapadék további növekedéséhez vezet.
Sok tudós szerint a Szahara annyiban is kitüntetett terület, hogy itt vagy nagy kiterjedésű sivatag, vagy dús vegetáció lehet jelen, a kettő közötti átmenet nem volt jellemző az elmúlt évezredekben, és ez várhatóan nem is fog változni. A növényzet térhódításával a most sivatagos terület egyre kevesebb port fog a légkörbe bocsátani, aminek következtében egyre kevesebb ásványi anyagokban gazdag por száll az amerikai egyenlítői és őserdei területekre.
Évszázadok alatt pedig az Amazonas elsivatagosodásával a folyamat iránya megfordulhat: a Szahara élettel teli alföldeit fogja táplálni a brazil sivatag. Az Amazonas és a Szahara között felfedezett szoros kapcsolat az egyik legszebb példája bolygónk éghajlati összetettségének.
Betegség és gyógyítás
Ezek a klimatikus forró pontok, Achilles-sarkak, érzékeny indikátorai és befolyásolói egyben Földünk éghajlatának. Az ilyen területeken történő változások kihatással vannak egész bolygónk meterológiai viszonyaira. Hasonló forró pont például az észak-amerikai tengeráramlás, a Golf-áram, amely a Mexikói-öbölből melegebb vizeket szállít Észak-Európába. Ennek csekély változása is jelentős éghajlati zavarokat okozhat kontinensünkön.
A bolygónk “emberi test” hasonlattal élve, vannak olyan szervek, szervrendszerek, amelyek vizsgálata az egész szervezet egészségi állapotát jellemezheti. Ezek elváltozásai pedig súlyos következményekkel járhatnak a beteg egészségére nézve. Földünk mint beteg ember esetében kérdés, hogy rájövünk-e, mely területei létfontosságúak a bolygó lakhatóságának megőrzésében. A legfőbb kérdés pedig ezután is nyitva áll: képesek leszünk-e meggyógyítani azokat?
