A GfK adatai szerint a lakosság 2003-ban 310 milliárd forintot költött ilyen termékekre, szemben az egy évvel korábbi 252 milliárd forinttal. A kereskedelmi vállalatok saját márkái 15 százalékos részesedést szereztek Magyarországon a napi fogyasztási cikkek piacán tavaly.
Az itthoni arány nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható, jelenleg Kína után Közép- és Kelet-Európában növekszik a leggyorsabban a kereskedelmi márkák piaci részesedése – írja a GfK csoporthoz tartozó Europanel piackutató tanulmánya. Az öt nagy nyugat-európai országban (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország) a kereskedelmi márkák piaci részesedése átlagosan 25 százalék, Nyugat-Európa kisebb országaiban 22 százalék, az Egyesült Államokban 15 százalék.
A GfK tanulmánya szerint Magyarországon és a régió többi országában az élelmiszerek körében a legelterjedtebbek a kereskedelmi márkák, második helyen állnak a háztartási vegyi áruk. Nyugat-Európában fordított a helyzet, ott a háztartási vegyi árukon belül a legerősebbek a kereskedelmi márkák, megelőzve az élelmiszereket.
A GfK adatai szerint Magyarországon a gyártói márkás termékek között a napi fogyasztási cikkek 37, a háztartási vegyi áruk 66 százalékkal drágábbak, mint a kereskedelmi márkásak. Közép- és Kelet-Európában a gyártói márkák átlagára 31 százalékkal haladja meg a kereskedelmi márkás termékekét. A már említett öt legnagyobb nyugat-európai országban átlagosan 62 százalékkal drágábbak a gyártói márkák.
A tanulmány megállapítja, hogy a gyártói és kereskedelmi márkák között világszerte legnagyobb az árkülönbség a testápolóknál, majd a háztartási vegyi áruk következnek, és a legkisebb az eltérés az élelmiszereknél. A gyártói márkák rendelkeznek néhány erős aduval a kereskedelmi márkákkal szemben – mutat rá a GfK a jelentésben. A gyártói márkák sokkal ismertebbek és könnyebben elérhetőek a kereskedelem egész rendszerében. További gyártói előny a termelés biztonsága és a megbízható minőség is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
