A horvát kormány az idén és jövőre arra törekszik, hogy a hazai össztermék (GDP) 77 százaléka körül stabilizálja az ország külföldi adósságát. A kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött újabb készenléti hitelmegállapodás kapcsán azt is jelezte, hogy a gazdaság strukturális átalakítása során csökkenteni kívánják az állam szerepét, és erősíteni akarják a magángazdaságot. Az IMF végrehajtó bizottsága augusztus 4-én hagyta jóvá Horvátország számára a 114 millió eurós készenléti hitelt. Mindamellett a kormány nem tervezi lehívni az összeget, azt csak biztonsági tartalékként kezeli, pozícióinak az erősítésére használja fel a befektetőkkel való tárgyalásokon, illetve azokon az egyeztetéseken, amelyek célja az Európai Unióhoz való csatlakozás.
A kormány 2005-ben 3,5-3,75 százalékos gazdasági növekedésre számít, a fizetési mérleg hiánya várhatóan a GDP 5-5,5 százaléka lesz, az infláció jövőre 2-3 százalék körül alakul, a külföldi adósság a GDP 77 százaléka lesz a jelenlegi 80-nal szemben. Az államháztartás hiányát jövőre a GDP 3,7 százalékára tervezik csökkenteni az idei 4,5 százalékról. Ehhez egyebek mellett az szükséges, hogy a közalkalmazottak bére csak az inflációval megegyező mértékben emelkedjen.
Visszafogják az útépítéseket, s befagyasztják az egészségügyi kiadásokat. Adóreformot is terveznek: több adókulcsot csökkentenek, de megszűnnek a nulla-kulcsok is. 2005 június végéig a kormány elkészíti az ország legnagyobb biztosítója, a Croatia Osiguranje privatizációját, s az állam kivonul a Croatia Banka-ból is, s tervezik a Postanska Banka eladását is. Az állam 2004 végéig az INA kőolajipari konszern további 15 százalékát készül eladni, s tovább privatizálja a Hrvatski Telekomot, amelynek 51 százaléka a Deutsche Telekom tulajdona.
