Az OTP és a Földhitel és Jelzálogbank (FHB): két sikersztori. Nemcsak a működésüket tekintve, hanem a tőzsdei szereplésük is. Az OTP adózás előtti eredménye az idén meg fogja haladni a szédületes 140 milliárd forintot, mára a magyar tőzsde legnagyobb piaci értékű vállalatává vált, és az egyetlen részvény a régióban, amely minden egyes évben emelkedni tudott ez idáig.
Az FHB gyakorlatilag 6 év alatt nőtt ki a „porból”, hiszen sok más működő bankkal ellentétben nem egy valamikor a rendszerváltás tájékán alapított bank romjain épült fel. Az FHB-t az állam alapította, és tavaly részben privatizálta a tőzsdén. 2001-ben még veszteséges volt, az idén azonban adózás előtti nyeresége közel 8 milliárd forint lesz.
Nem magyar specialitás
Bankok teljesítményének értékelésénél bevett gyakorlat a ROE, azaz a saját tőkére vetített nyereség mutató vizsgálata. Egy jól teljesítő amerikai vagy nyugati banknál ez a mutató 10-20 százalék között alakul. A világ legnagyobb és legsikeresebb bankjánál, a Citibanknál megközelíti a 20 százalékot, a legnagyobb európai banknál, a Deutsche Banknál a 10 százalékot.
Ezzel szemben a két magyar bank ennél sokkal profitábilisabb. Az OTP az első félévben 40 százalék feletti ROE-t produkált, de évek óta tartósan 30 százalék fölött van, míg az FHB az első félévben 50 százalék feletti ROE-t ért el!
Ez azonban nem magyar specialitás, hiszen más, hazánkban működő bankok nem képesek megközelíteni ennek a két pénzintézetnek a teljesítményét. Érdemes megvizsgálni tehát, hogy mi áll a magas profitabilitás hátterében. Nem arról van-e szó, hogy a magyarok nem elég körültekintőek pénzügyekben és egyesek ezért képesek ilyen magas hozamra?
|
A hazai bankszektorra tekintve megállapíthatjuk, hogy a vállalati hitelezés területén öldöklő verseny folyik. Amikor a jelenleg a piacon levő nemzetközi bankok megérkeztek hazánkba, akkor azt hitték, hogy az alacsony vásárlóerő miatt a lakossági üzletág még sokáig nem lesz értékes szegmens, ezzel szemben az ide települő multik nagyon vonzó célpontok voltak, hiszen a csőd valószínűsége minimális. Ezért mindenki a vállalati hitelezésre koncentrált, teret engedve az OTP-nek, hogy átmentse piaci dominanciáját az új korra is. Versenytársat csak elvétve kapott, például a Postabankot vagy az ABN Amrót, de ezek csak ideig-óráig voltak sikeresek. Amíg tehát a hatalmas versenyben a vállalati szektorban nem nagyon lehet extraprofitra szert tenni, addig a lakossági szektor az állam közreműködésével valóságos aranybánya.
Vessünk egy pillantást az MNB háztartási vagyon statisztikáira. Ez azt mutatja, hogy a lakossági megtakarításokból – közel 14 ezer milliárd forint – 6 ezer milliárd a készpénz vagy betét. Ha eltekintünk a forgalmi célokat szolgáló készpénztől, akkor ez azt jelenti, hogy a megtakarításaink és vagyonunk 40 százaléka a párna alatt vagy általában alig kamatozó folyószámlán pihen. Pedig a folyószámla csak technikai számla kellene, hogy legyen. A rajta levő pénz csupán évi 0,75 százalékon kamatozik, ennél a számla fenntartása is többe kerül. Pedig a megtakarítások nagy része olyan, hogy évekig nem nyúlunk hozzá.
Az OTP Bank birtokolja a magyar államadósság közel 9 százalékát. Tehát a nála elhelyezett pénzeket egyszerűen összegyűjti, és kötvényekbe fekteti. Egy kis utánajárással ezt a pénzt is megszerezhetjük, ha közvetlenül vásárolunk állampapírokat és nem banki betétbe helyezzük pénzünket. A diszkont kincstárjegyek vagy DKJ-k az összes bankban megvásárolhatók és néhány telefonhívással kideríthető, hogy hol a legkedvezőbb a hozam.
Az történik ugyanis, hogy az állam kibocsátja ezeket az állampapírokat, majd a bankok lejegyzik, és továbbértékesítik, de a jutalék sok helyen eltér. Tehát ugyanazt a megtakarítási terméket más áron kaphatjuk meg. Körülbelül egy óra utánajárással a korábbi egy százalék alatti kamatot hozó folyószámlánk helyett majdnem 10 százalék hozamot biztosító DKJ-nk van, ami szintén bármikor eladható és már 3 hónapos futamidőtől elérhető. Az új DKJ vásárlásához sem kell elmenni sehova, nincs utánajárás, maximum egy telefon. Jelenleg ez a hozam is az OTP részvényeseit gazdagítja.
Országos jótékonyság
Rejtély, hogy az emberek miért ilyen jószívűek az OTP-hez. És az állam miért? A lakáshitelezési konstrukció ugyanis úgy volt kitalálva, hogy nagyon nagy profitot hozzon a bankoknak, amelyeknek ezért érdeke legyen a lakáshitelezés felfuttatása és az olcsó hitel. De miután a piac beindult, az államnak gyorsan drasztikusan vissza kellett volna vennie a garantált profitból.
Összehasonlításképpen: nyugaton egy bank jelzáloghitelezéssel 1,5 százalék haszonra tud szert tenni a legjobb esetben, itthon még mindig közel 4 százalékra. Ez áll az FHB hatalmas profitabilitásának hátterében, és az OTP még jobban profitál ebből, hiszen a piac 60 százaléka az ő kezében van.
Nehogy azt higgye azonban valaki, hogy a bankok mohók, vagy tisztességtelen eszközökhöz folyamodnak! A döntés az emberek és az állam kezében van. Senki nem akadályoz meg minket abban, hogy ne a folyószámlákon parkoltassuk a milliárdokat, a bankoknak keresve rengeteg pénzt. Van ma délután egy szabad órája?
