Az időjárás-jelentéseket Kanadában már több mint 27 éve számítógéppel fordítják le franciáról angolra, illetve angolról franciára. A Meteo rendszer már közel 80 ezer szót ismer. A fordítógépek használata hosszú múltra tekint vissza, és nem sikertelen. De alkalmazási körük ma még eléggé behatárolt, és csak bizonyos esetekben érdemes használni őket.
|
Gábor Kata, az MTA Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti osztályának tudományos munkatársa szerint a gépi fordítás használati utasítások, kézikönyvek fordításához nagyon jól használható. Az ilyen technikai jellegű szakszövegek esetében a különböző nyelvi szakkifejezések könnyen megfeleltethetők egymásnak, és így sok szótárazástól kímélhetjük meg magunkat.
A gépi fordításokkal foglalkozó kutató szerint akkor is érdemes fordítógépet használni, ha valaki nem beszél valamely idegen nyelven, de szeretné tudni, hogy egy olyan nyelvű honlapon nagyjából miről van szó. Egyre több fejlesztő foglalkozik azzal, hogy weblapok fordítására képes programokat készít, segítve ezzel az internethasználókat. Az ilyen fordítások nem lesznek nagyon pontosak, de ha valaki egyáltalán nem tud az adott nyelven, azt legalább eldöntheti, hogy érdemes-e tovább foglalkoznia az oldallal.
Az MTA munkatársa elmondta, hogy a gépi fordítások pontossága nagyban függ a szöveg jellegétől. Az általános szókincsű szövegek esetén sokkal több a hibalehetőség, mint egy szakszövegnél, mert nagyobb a többértelmű szavak valószínűsége. A szakszövegeknél nehézséget okozhat, hogy több bonyolult mondatot és olyan nyelvi szerkezeteket használnak, amelyek eltérnek a köznapi beszédtől.
A szakértő szerint azonban egy jogi szöveg, például a hatalmas mennyiségű EU-s joganyag mostanában aktuális lefordítása mindenképpen emberi fordítást igényel. Ezeket a szövegeket hivatalos iratként használják, vagyis minden szónak jelentősége lehet.
|
Mi a különbség az emberi és a gépi fordítás között? Az ember esetében általában a szótárazás vesz el sok időt, míg egy fordítógépnek – a benne lévő szótár jóvoltából – ez nem probléma. A gépnek azonban nehéz megtanítani a nyelvtant és a nyelvtani szerkezeteket, amelyeket az emberi agy pillanatok alatt felismer.
A fordítógépek szótári része azonban általában csak egy része a teljes alkalmazásnak. Az MTA szakértője szerint vannak olyan gépek is, amelyek csak szószintű fordításokat végeznek, de ezek csak nagyon közeli rokonnyelvek esetén működhetnek. Ha azonban például angolról magyarra akarunk fordítani, akkor ezek a gépek egyáltalán nem adnak értelmezhető fordítást, és mindenképpen egy olyan fordítógépre van szükség, amely mondatelemző modult is tartalmaz.
Magyar program?
A MTA Nyelvtudományi Intézete 2000 és 2002 között részt vett egy az Európai Unió által támogatott projektben, amelynek célja, hogy minél több nyelven – így magyarul és lengyelül is – hozzá lehessen férni gépi fordítású rendszerekhez. Ebben, a MATCHPAD (Machine Translation for the Czech, Polish and Hungarian Public Administration) nevű gépi fordítási projektben, az MTA kutatói angol-magyar és magyar-francia nyelvpárral foglalkoztak. Gábor Kata arról tájékoztatott, hogy az elkészült program csak prototípus volt, nem pedig nyilvánosan is elérhető alkalmazás, de terveik között szerepel a továbbfejlesztett, kész termék elkészítése is; folyamatosan keresik ennek a lehetőségeit.
A MTA munkatársa elmagyarázta, hogy a szoftver működése három modulon alapszik: a forrásnyelvi, a transzfer- és a célnyelvi modul. A forrásnyelvi és a transzfermodul tartalmazza a kétnyelvű szótárakat és a leképező szabályokat, míg a célnyelvi modulban található a szóalaktani és mondattani elemzéshez szükséges programrész. Ha távoli nyelvpárokat szeretnénk fordítani, még egy olyan szoftver is elképzelhető, amely egy – általában mesterséges – közvetítőnyelv segítségét is igénybe veszi. Ilyenkor a forrásnyelvi modul először erre a mesterséges nyelvre ülteti át a fordítandó szöveget, és utána történik a célnyelvre fordítás.
Ami pedig a gépi fordítás jövőjét illeti, az emberi fordítóknak még jó hosszú ideig nem kell attól félniük, hogy nem lesz munkájuk. Lehetnek ugyan majd olyan szakterületek, ahol érdemesebb lesz gépi fordítót alkalmazni, de kizárt dolog például, hogy egy gép a közeljövőben megközelítse egy jó műfordítás színvonalát.
