Egészséges házak – szélsőségek piaca

Bármilyen komfortfokozattal és radikalizmussal épüljenek is meg, az ökoépítmények vezérelve a természetközeliség, a természetes anyagok és környezetkímélő megoldások használata, amelynek révén nem csak egy újfajta lakás vagy ház, hanem egy új életmód is megteremtődik – vallják a stílus hívei. Az egyszerűség kedvéért itt most „egészséges házaknak” nevezett ingatlantípus meglehetősen szélsőséges formákat tud ölteni – szélsőséges négyzetméterárakon. Az egyedi építésű vidéki vályogházaktól elindulva ma már fővárosi luxuslakóparkra is találunk példát, igaz, ezek tömeges elterjedésétől még messze vagyunk.

Hosszú távú előnyök Hosszú távon sokat lehet megtakarítani az öko- vagy bioházakkal, hiszen például a déli tájolással, a nagy ablakfelületekkel, a remek hőszigetelésű vályogfallal és nádtetővel jelentős energiamegtakarítás érhető el. A hagyományos, szögletes épületformához képest a süvegházak a tervezők szerint mintegy 20 százalékkal kevesebb fűtést igényelnek, ez a falszerkezet ugyanis, éppen a süvegformának köszönhetően, kiváló hőmegtartó hatású.

Vissza a természethez!

Az ökoépítészet legradikálisabb követői kizárólag vályog, fa, szalma és hasonló természetadta anyagokból építkeznek, döntően saját kezűleg. Így indult például hét évvel ezelőtt a máriahalmi bio-falu (Budapesttől mintegy egyórányira), amely mostanra kezdi magát kinőni és egy ötlakásos biotársasházzal, néhány családi házzal és egy biopanzióval valódi falu méreteit kezdi ölteni – magyarázza Lakatos Géza, a bio-falu egyik alapítója. A máriahalmi fejlesztések, hasonlóképpen az ország több pontján is megvalósult ökofalvakhoz (a galgahévízi, a gyűrűfűi vagy a balatonfelvidéki Bokorliget) egyelőre nem egy kidolgozott üzleti modellen alapulnak, csak egyfajta egyéni vagy kiscsoportos kisérletek egy alternatív életforma és ingatlantípus megteremtésére.

Emiatt most még azt is nehéz megmondani, hogy mennyibe kerül egy-egy ilyen ház, hiszen kifejezetten eladás céljából csak most hirdettek meg néhányat Máriahalmon. Egy 180 négyzetméteres lakóterű, 60 százalékos készültségben álló családi házat például 16 millió forintért, egy 80 négyzetméteres lakást 11 millióért, egy 50 négyzetmétereset pedig 11 millióért kínálnak – utóbbi kettőt 80 százalékos készültséggel.

A szintén az agglomerációs körzetben fekvő Délegyházán készülő lakóparkban valamivel kedvezőbb árakkal találkozhatunk. Az ide tervezett úgynevezett „süvegházak” (melyek lekerekített, süvegforma falfelületükről kapták az elnevezésüket) fajlagos beruházási költsége a hasonló méretű és funkciójú épületekhez viszonyítva átlagos – vélik az ötletgazda tervezők. Egy 100-200 négyzetméter alapterületű, átlagosan felszerelt süvegház kulcsrakész, beköltözhető állapotban akár már 120 ezer forintos négyzetméteráron hozzáférhető, míg 100 négyzetméter alatt ennél valamivel drágább a beruházás (mivel a felhasznált anyagok költsége nem csökken egyenes arányban az épület hasznos területével). 

Van jövőjük? A Budakeszi öko-apartmanház lakásai egyébként egytől egyig gazdára találtak, ami azt mutatja, hogy az ilyen típusú ingatlanokra is van igény a fővárosban. Egyelőre mégsincs folytatása a nagy tömegű öko-építkezéseknek, mivel, mint Virág Álmos, az Otthon Centrum elemzője rámutat – a nagyobb volumenben gondolkozó ingatlanberuházók szeme előtt a gyors megtérülés lehetősége lebeg. Márpedig sokkal egyszerűbb és olcsóbb is felhúzni egy hagyományos többlakásos társasházat vagy lakóparkot – mondjuk egy külsőbb pesti kerületben (amihez ősfás vagy ősparkos területet sem kell találni) -, amelyet azután könnyebben is lehet értékesíteni. A hazai ingatlanpiac mai fejlettségi szintjén tehát inkább a mennyiség és a gyors profit a fő hajtóerő. Az öko-irányzat hívei azért hosszú távon abban bíznak, hogy valós alternatívát tudnak felmutatni az ingatlanpiacon. Húsz év távlatában remélhetőleg ki fog derülni – mondja Lakatos Géza -, hogy életképes megoldást jelentenek az egészséges házak, amelyek az anyagi előnyökön túl egészen más életformát és több örömöt is adnak.

Luxuskivitelben

Kevésbé radikális formában, de ugyancsak a természettel való teljes harmónia vezéreszméjét követve néhány éve már a fővárosban is létezik egy öko-lakópark. A Budakeszi úton megvalósult beruházás annyiban újszerű, hogy az öko-igényeket a városlakók által megszokott infrastruktúra és extra komfort ötvözetével elégíti ki.

Tömegméretekről ugyan még nincs szó, ehhez a szakemberek szerint egyelőre a piac sem elég érett, de a 118 lakás már nem elhanyagolható nagyságú beruházás. A jellemzően 65-85, illetve 110 négyzetméter körüli lakások fala ugyan nem vályogból, hanem téglából épült – mondja a FigyelőNet kérdésére Máté Ildikó, az Ökocentrum Rt. marketingigazgatója -, de a beépített környzetbarát kiegészítő anyagok és az alkalmazott műszaki megoldások, többek között a napelemes kiegészítő fűtés, a klímagépek üzemeltetésénél keletkező hulladékhő újrahasznosítása, a szelektív hulladékgyűjtés, a lakások tájolása, a nyílászáró megoldások és persze a több hektáros őspark mind a természeti környezettel való szoros együttélést biztosítja.

Ellentétben a saját építésű vagy építtetésű bioházakkal ezek a budai lakások egyértelműen a magasabb piaci igényeket célozzák meg. Az átlagos négyzetméterárakat a beruházó cég ugyan üzleti titokként kezeli, de lapunk információi szerint például egy földszinti (vagyis panoráma nélküli), kisebb alapterületű lakás is 500 ezer forint körüli négyzetméteráron forog manapság.

A lakások fenntartása ugyanakkor lényegesen kevesebbe kerül, mint a hagyományos építésűeké, vagyis a rezsiköltség (a már említett műszaki megoldások jóvoltából például a gazdaságosabb fűtés vagy vízhasználat miatt) durván a fele az általában megszokottnak – hangsúlyozza Máté Ildikó. Az más kérdés, hogy az itt élők közös költségét számos extra szolgáltatás emeli (közös uszoda, fitnesszterem, szaunák, futópálya, porta- és biztonsági szolgálat fenntartása és üzemeltetése), de összességében még így is a hagyományos közös költségek szintjén maradnak – állítja a beruházó.