Az augusztus eljövetelét sok befektető megváltásként éli meg, mert a június-júliusi tőkepiaci pangás után ilyenkor visszatér az élet a Budapesti Értéktőzsdére. Az Inter-Európa Bank hétfői gyorsjelentésével megkezdődött a vállalalatok beszámolása háromhavi teljesítményükről.
Rendszerint a második negyedéves gyorsjelentést követik a legélénkebb árfolyammozgások, mégpedig azért, mert a részvénybefektetők egy része ilyenkor továbbra is a hűsítő habokban mártózik, és a kevésbé likvid piacon nagyobb elmozdulások jellemzőek. Érdemes előretekinteni, hogy mely társaságtól milyen eredményt várhatunk és mennyire lehet meglepetésekre számítani. Azt az alapvető tőzsdei tételt se felejtsük el, hogy a jó hír nem feltétlenül tesz jót az árfolyamnak.
A forint mint közös nevező
Nem találhatunk még egy olyan közös pontot a vállalatok életében, mint az árfolyamot, ezért érdemes a forint helyzetét kiindulópontnak tekinteni. A nemzeti fizetőeszköz az áprilistól júniusig tartó időszakban erősödni tudott, ami azt jelenti, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek ezt nem tudták exportáraikban érvényesíteni, árrésszűküléssel kellett számolniuk. A devizahiteleken azonban nem realizált árfolyamnyereség keletkezett, amely egyes vállalatoknál (például a Danubiusnál) vélhetően meg fogja haladni az erősebb árfolyam miatt kieső árbevételt.
Nem elhanyagolható azonban, hogy mi történik jelenleg a forintpiacon, hiszen a részvények 75 százaléka nemzetközi befektetők kezében van, akik számára a forint gyengülése ugyanolyan árfolyamveszteséget okozhat, mint a részvényárak esése. Márpedig az elmúlt egy héten tapasztalható jelentős erősödés azt sugallja, hogy komoly esély van a forint gyengülésére, hiszen az euró ellenében 248 forintos szintig tartó erősödés aligha igazolható fundamentális tényezőkkel. (A legutóbbi makroadatokra még egy banánköztársaság sem lenne büszke.)
A hírek szerint a forint erősödését két tényező okozta. Egyrészt a magyar bankok jelentős devizahiteleket vettek fel és konvertáltak, hogy fedezni tudják a lakosságnak nyújtott lakásépítési devizahiteleket. Másrészt vállalatok adtak el eurót, és ez az illikvid piacon jelentős árfolyammozgáshoz vezetett. Ezek a tényezők azonban csak ideig-óráig képesek itt tartani a forint kurzusát. A nemzetközi befektetők egy része aggodalmában csökkentheti a részvénykitettségét. Márpedig a magyar befektetőknek is érdemes számolniuk a devizakockázattal, hiszen portfóliónk csak látszólag van védve a devizakockázattól.
|
Az elemzők egybehangzóan rekorderedményekre számítanak két vállalattól is. Az OTP és a Mol is jelentős növekedésről, és profitbővülésről számolhat majd be. Van azonban egy nagy különbség a két vállalat között, mégpedig az, hogy az OTP könnyen elmaradhat a felfokozott várakozásoktól, míg a Mol pozitív meglepetéssel fog szolgálni, ha hasonlóképpen profitál a magas finomítói árrésekből, mint ahogy azt tette az első negyedévben.
Az OTP esetében arról van szó, hogy az első negyedévi 80 százalékos év/év alapú növekedés ismét kiéhezetté tette a befektetőket, de a lakáshitelezés növekedési üteme is lassult, míg a piac nyugodtabb volt, és az OTP nem tudta kihasználni remek piaci pozícióit egy kis igyenebédre. Emlékezhetünk, hogy az első negyedévben a volatilis kötvény- és forintpiacon a legnagyobb hazai bank tekintélyes profithoz jutott, de azt a menedzsment is jelezte, hogy erre ne mindig számítsanak a befektetők. Tehát az első negyedéves, nyolcvanszázalékos növekedési ütem nem tartható, és nehéz kiszámítani, hogy a befektetők ugyanazt a jó eredményt továbbra is gyors növekedésnek vagy a növekedési ütem lassulásának fogják értékelni. Mindenesetre mindkét oldalnak igaza lesz.
Ezzel szemben a Mol tartani tudja majd az első negyedévben tapasztalt hatalmas profittermelést a legnagyobb üzletágánál, a finomításnál. Ez pedig sok befektetőt fog váratlanul értni azok után, hogy az első negyedévi jó teljesítményt sokan egyszeri eseménynek értékelték.
