Olcsóbbak és rugalmasabbak a pénzváltók mint a bankok, nem operálnak rejtett költségekkel, magas jutalékokkal és ugyanolyan megbízhatóak mint a bankok – győzködte a FigyelőNet munkatársát egy belvárosi pénzváltó iroda vezetője. Mondhatnánk, hazabeszél, ám a valutaátváltási árfolyamokat átböngészve be kell látnunk: a külföldre utazók jobban járnak, ha a kereskedelmi bankok helyett inkább az ilyen, banki „felügyelet” alatt tevékenykedő speciális irodákba térnek be utazásuk előtt, amelyek ráadásul a bankok által nem preferált valutákkal is szívesen foglalkoznak, és ritkán fogynak ki mondjuk a kurrensebb horvát kunából is.
Bankja válogatja
A bankok éppen aktuális deviza- és valutaárfolyamairól – a népszerűbb valuták esetében legalábbis – a napilapokból bárki tájékozódhat, ehhez nem kell végigjárni a fiókokat. Bank és bank között is vannak különbségek, igaz, csak nagyobb tételben látványosak. Egy 1000 eurós ügyleten például 5400 forintnyi különbség adódott a cikkünk írásakor végzett összehasonlításból.
A devizaárfolyamok természetesen minden banknál jóval kedvezőbbek (a vételi árfolyamok magasabbak, az eladási árfolyamok pedig alacsonyabbak, vagyis a kurzusok sokkal szűkebb sávban mozognak, a köztük lévő marzs is alacsonyabb) mint a valutakurzusok esetében, ezáltal a pénzváltóknál alkalmazott valutaárfolyamokkal is konkurálni tudnak. Devizához jutni azonban nem ugyanaz mint valutához, az még nem jelent egyből felélhető költőpénzt a hirtelen utazni vágyó turista zsebében.
Viszont ha van még néhány nap az utazás előtt, és az ember mindenáron bankban akar pénzt váltani, akkor érdemes a forint folyószámláról átutalni a szükséges összeget a devizaszámlára, majd onnan legkevesebb három munkanap elteltével már gond nélkül hozzájuthat az ily módon előnyösebb kurzuson átváltott valutához. Megint csak a példabeli ezer euró megvásárlásánál maradva ez már tízezer forinttal kisebb kiadást jelent az ügyfélnek – egyébként nagyjából annyit, mintha egyenesen a pénzváltóhoz igyekezett volna.
|
|
|
|
Alapfogalmak Valuta: valamely ország törvényes fizető eszköze más ország fizetési forgalmában, mindig készpénz. Felhasználása főként a turistaforgalomra korlátozódik, mivel a nemzetközi elszámolások területén a deviza jut kiemelkedő szerephez. Deviza: külföldi pénznemre szóló, külföldön teljesítendő követelés, rövid lejáratú értékpapír. Minden fizetési eszköz, amely a nemzetközi elszámolásokban készpénzt helyettesít. Devizának tekinthető a külföldi pénznemben kiállított váltó, csekk, valamint a számlakövetelés. Valuta-, devizaárfolyam: a valutának vagy devizának valamely pénzpiacon érvényesülő tényleges kereskedelmi értéke, vagyis az a belföldi pénznemben kifejezett árösszeg, amelyet a külföldi pénzért vételkor, vagy eladáskor fizetni kell. (A vétel és eladás mindig a forgalmazó, vagyis a bank, pénzváltó szempontjából értendő.) |
|
|
|
|
|
Miért olcsóbb a pénzváltó?
A pénzváltók és a bankok is a vételi és eladási árfolyam közti különbségből élnek, ám érdekeik és lehetőségeik alapján egész más marzsokat és kurzusokat eredményező üzletpolitikát folytatnak. Kicsit sarkosan fogalmazva, a bankoknak ez az üzletág inkább nyűg. Talán furcsán hangzik, de a bankok nem szeretik a készpénzt, mert az ezzel járó szállítási, őrzési, biztonsági, adminisztrációs és egyéb (például a pénzmosási szabályok betartásából eredő extra) feladatok roppant költségesek és terhesek. Díj- és jutalékstruktúrájukat épp ezért mindig úgy alakítják, hogy lehetőség szerint ne a készpénzes tranzakciókra ösztönözzék az ügyfeleket.
A pénzváltóknak ezzel szemben ez az egyetlen megélhetési forrásuk, kifejezetten erre specializálódtak, ezért nem ódzkodnak a ritka valuták beszerzésétől sem, és a kedvezőbb kurzus mellett az ügyfelek becserkészése érdekében sokszor jutalékot sem számítanak fel. Ha a pesti pénzváltókénál is jobb átváltásra vágyunk, akkor a határmenti irodákhoz is fordulhatunk, de vigyázzunk, hogy tuti tippre menjünk. Információink szerint ugyanis például a horvát határmenti Letenyén most gyakorlatilag alig lehet működő pénzváltót találni. Ez valószínűleg csak átmeneti jelenség, ami annak tudható be, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) július derekán kivonult a pénzváltási piacról.
A K&H Bank ezzel a lépéssel mintegy 200, összesen 700 tagú hálózatot működtető partner ügynöki szerződését mondta fel, az érintetteknek ezért új „gazdát” kell keresniük maguknak a többi bank köréből. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a megadott július 31-i határidőig nem sikerül megállapodni valamelyik más bankkal vagy takarékszövetkezettel, a tevékenységi engedélyük egy évig megmarad, ám az új partnerrel való megállapodásig nem nyújthatnak szolgáltatást.
Egyéb praktikák
Utazás előtt felmerülhet bennünk a kérdés, hogy a helyi valuta helyett nem jobb-e erős valutát, mondjuk eurót vagy dollárt magunkkal vinni. Ez az olyan országok esetében tanácsolható, ahol nagyon gyors az infláció, vagy előírások tiltják a helyi valuta be- és kivitelét. A gyakoribb úticélpontok esetében ugyanakkor általában nem érdemes kint váltani a dollárt vagy az eurót, ez többnyire drágább, bár adódhatnak kivételek. Egy horvátországi nyaralás előtt esetleg nem árt, ha a Horvát Nemzeti Bank adatain is átfutunk, hátha éppen jobban váltják arrafelé az eurót vagy a dollárt kunára.
A feketeváltókról szándékosan nem ejtünk szót, legfeljebb általános jótanácsként javasoljuk az olvasónak, hogy tartózkodjon az arab kollégáktól. Lehet, hogy nagy tételben érdemesnek tűnik a rizikózás, de könnyen belefuthatunk egy olyan helyzetbe, amelynek végén csinos kis újságpapírköteggel távozunk…