Belföld

Hozamverseny – részvényt vagy kötvényt?

A magas hazai kötvényhozamok mellett nehéz dolguk van a tőzsdei cégeknek, ha részvénybefektetőiket versenyképes árfolyamnyereséggel szeretnék megörvendeztetni. A hazai kilátásokat a Fed döntései is erősen befolyásolják.

Az év eleje óta a tőzsde irányadó indexe, a BUX 22,8 százalékkal emelkedett, ami akkor is jó hozamnak számítana, ha egy egész év alatt teljesítenek ennyit a részvények. Éppen ezért érdemes megvizsgálnunk, hogy milyen esély mutatkozik arra, hogy a második félévben is túlszárnyalják a részvénybefektetések hozamai a biztosnak tekinthető kötvényhozamokat.

Induljunk Amerikából

A kérdés minél szélesebb megválaszolásához indulópontnak válasszuk a Wall Streetet és az amerikai gazdasági eseményeket. Ugyan tűnhet úgy, hogy egy kicsit messziről indulunk, de aki a magyar tőkepiacon akar befektetni, annak nem szabad elfelejtenie, hogy a részvények 75 százaléka külföldi befektetők kezében van. Tehát, ha a fejlett piacokon a befektetők kivonják a pénzüket a régióban befektető alapokból, akkor a BUX akkor is esni fog, ha a vállalatok teljesítménye nem romlik és természetesen ez fordítva is igaz, ahogy azt az első félévben megtapasztalhattuk.

A USA-ban a piac egészének teljesítményét legjobban tükröző mutató, a Standard and Poor’s 500 (S&P 500) év eleje óta egy viszonylag szűknek tekinthető sávban mozog fel-le. Év eleje óta 0,3 százalékot veszített értékéből, ami arra utal, hogy nem igazán beszélhetünk jó évről a tengerentúlon. A gazdasági fellendülést illetően több kétely is támadt, miközben tavaly már beépültek az árfolyamokba a pozitív várakozások. Éppen ezért áramlott sok tőke a fejlett piacokról a fejlődő és konvergáló piacokra, így hazánkba is, hiszen itt a 2003-as év során korántsem kerültek reális szintre a papírok.

Mit lép a Fed?

A figyelem azonban immár nem a gazdaság általános állapota felé irányul, hanem a Fed kamatemelési szándékai felé. Ez az első félévben nem különösen izgatta a piacokat, ugyanis mindenki azt hitte, hogy a választásokig Alan Greenspan úgysem lép semmit.

Tévedtek. Az első kamatemelés megtörtént június végén és a piac arra számít, hogy a rekordalacsony 1 százalékos szintről 4-5 százalékra fog emelkedni a kamat 2005 végére. Márpedig a kamatemelés jelentős összegeket fog elszívni a gazdaságból rövidlejáratú betétekbe, majd a kamatemelési hullám során később a hosszabb papírokba is. Ezt a pénzt a részvénypiacról, a lakáshitelezéstől és a fogyasztástól fogja elvonni a Fed, így próbálván egészséges szinten tartani az inflációt. 

A kamatemelési hullámok során megfigyelhető, hogy általában a befektetők fokozatosan konzervatívokká válnak és ettől csak a robosztus gazdaság tudja őket eltántorítani. A vállalati profitok azonban a recessziót követő visszapattanás során tapasztalt hatalmas növekedések után immár szerényebb mértékben emelkednek csupán. Az első negyedév 27,2 százalékos profitnövekedése után a jelenleg zajló gyorsjelentési szezonban már csak 22 százalékot meghaladó növekedésre számítanak és a harmadik negyedévre ez az ütem 15 százalékra tompul az elemzők várakozásai szerint.






    Régiós kibocsátások
Amennyiben átjövünk az óceánon és szűkebb régiónkra tekintünk, akkor szembetűnő lehet a sok új vállalat megjelenése a tőzsdén. Ez nem is meglepő, hiszen a regionális alapokba nagyon sok pénz áramlott korábban és a magasba szökő árfolyamok mellett ez a pénz új befektetési célpontokat keres. Ilyenkor az új részvényt kibocsátó vállalatok jó áron tudják eladni részvényeiket. Lengyelországban többek között a GTC értékesítése már megtörtént, Csehországban a Zentiva nevű gyógyszergyártó került a piacra és még számos kibocsátásra fog sor kerülni. Azonban a jelentős új kibocsátás részben el fogja vonni a tőkét a többi vállalattól, hacsak nem érkezik újabb tőkebeáramlás a regionális alapokba. A fent vázolt amerikai kilátások miatt azonban ez meglepő lenne.

Hazai esélyek

Idehaza nehéznek tűnik a választás, hogy milyen papírok is teljesíthetnek jól a piacon. Ugyanis ne felejtsük el, hogy a kötvényhozamok nagyon magasak, az inflációhoz képest körülbelül 5 százalékos prémiumot tartalmaznak, a keddi háromhónapos diszkont kincstárjegy aukción például közel 11,5 százalékos hozam mellett lehetett vásárolni a rövidtávú instrumentumból. A részvénybefektetés tehát csak akkor éri meg, ha évesítve mintegy 16-18 százalékos hozamra lehet számítani, ami nominálisan 7 százalék körüli hozamot jelent a második félévre.

A BUX-nak tehát 12 300 pont fölé kellene szárnyalnia. A második negyedéves gyorsjelentések augusztus közepén érkeznek és azok uán már könnyebb lesz véleményt mondani arról, hogy mi is lehet a nyerő a második félévben. A negyedéves profitok előrejelzésére nem vállalkozunk, azonban érdemes lehet kiemelni a Richtert. A legnagyobb gyógyszergyártó árfolyama feltűnő gyengélkedést mutat júliusban, hiszen a részvény közel 10 százalékkal esett ebben a hónapban. Ez sokak számára meglepő, hiszen a gyógyszerármegállapodás meg kellett volna, hogy nyugtassa a befektetőket, ezzel szemben a részvény mégis az idei rossz teljesítményét folytatja.

Az esés kulcsa a privatizációban keresendő. A kiszivárogtatások szerint a tanácsadók átváltható kötvényeket javasolnak, ami azt jelenti, hogy öt év múlva részvényre lehet majd cserélni a kötvényeket. Addig pedig azok kamatoznak majd. De ezzel a konstrukcióval a kormány nem a részvény-befeketetőket, hanem a kötvénybefektetőket célozza majd meg vélhetően, tehát nem kell tartani túlkínálattól. A piac valószínűleg ezt akkor fogja felismerni, amikor a kormány több részletet árul el, és a részvény árfolyama vélhetően vissza fog térni 20 ezer forint fölé.


Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.