A legfrissebb adatok szerint mintegy 38 millió főre tehető a HIV-vírussal fertőzöttek száma a világon, a betegek jelentős része, mintegy 30 millió fő a fejlődő országokban él. Ha számok önmagukban nem is sokkolóak, a növekedés üteme bizonyára: a vírus tavaly 5 millió főt fertőzött meg, többet mint bármikor eddig, és 3 millió halottat követelt, ami több mint bármelyik megelőző évben 1981 óta, amióta hivatalosan jegyzik az AIDS következtében elhunytak számát.
A legsúlyosabb helyzetben továbbra is Afrikának a Szahara alatti területe van. Itt 25 millió a vírushordozók és a megbetegedettek száma, és mintegy 12 millió gyermek maradt árván az AIDS-beteg szülők elhalálozása miatt.
|
Hiába a riasztó adatok, a fertőzésre egyelőre nincs gyógyír. A kutatók nem találták meg az AIDS ellenszerét, és szakértők szerint még akár évekbe is telhet a valódi ellenszer felfedezése. Az ellenszer felleléséig a megelőzésé lehetne a főszerep, szakértők szerint azonban a gond éppen az, hogy semmifajta globális válasz nem áll rendelkezésre. Próbálkozások persze voltak, és ha tökéletes megoldás nem is született, némi eredményt azért sikerült elérni a mára 15. részéhez ért konferenciasorozattal (a konferenciákról és azok eredményeiről lásd keretes írásunkat).
Az elérhető kezelés
A vasárnap, Thaiföldön megkezdődött, az AIDS elleni küzdelemmel foglalkozó 15. nemzetközi konferencia fő témája a mindenki számára elérhető kezelés biztosításának lehetőségeiről szól.
A kezelés biztosítása nem véletlenül lett a mostani konferencia legfőbb témája: noha az AIDS-gyógyszerek ára a generikus készítmények piacra jutásának folyományaként egyre csökken, ma is létezik olyan ország, ahol csupán évi egy dollár jut egy fertőzött kezelésére, és a fejlődő országokban alig tíz százalékot tesz ki azoknak a fertőzött személyeknek a száma, akik kezelésben részesülnek.
Emellett több, generikus gyógyszereket gyártó cég azt nehezményezi, hogy olcsó, „másolt” termékeik forgalmazásához nem járulnak hozzá a hatóságok a fejlődő országok piacain, noha egyes termékekkel bizonyítottan jó eredmény értek el HIV-fertőzöttek esetében. És bár ezen a területen is történtek előrelépések (a Ranbaxy nevű indiai generikus gyártó készítményei például hosszú ideje kaphatóak szerte a világon), ma is létezik olyan gyógyszerkoktél, például az ugyancsak indiai Triomune, amely engedélyek hiányában nem kerülhet a fertőzött betegekhez.
A forráshiány és a gyógyszerek engedélyezése körüli nehézségek mellett az emberi erőforrás gazdaságilag racionális viselkedése is gátolja a fertőzés terjedésének megállítását. Az elmúlt három évben az Egészségügyi Világszervezet, a WHO segítségével több mint 15 ezer embert képeztek ki a fertőzés elleni küzdelem jegyében, amely önmagában is alacsony szám, ám ráadásul sokuk az iskola elvégzése után egy gazdagabb országban helyezkedik el a jobb élet reményében.
A hiányzó munkaerő
A HIV-fertőzés terjedésének megállítása azonban nem csak hogy súlyos akadályokba ütközik, de a legfrissebb, éppen a thaiföldi konferencia előestéjén kiadott tanulmány szerint igen komoly gazdasági következményekkel is járhat. Az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO által kibocsátott jelentés szerint az év végéig 28 millióra növekszik szerte a világon azoknak a munkavállalóknak a száma, akik a halálos kór áldozataivá válnak, 2015-ig pedig, ha a mostani tendencia folytatódik, 74 millióra fog növekedni a számuk.
Az ILO becslése szerint a Szaharától délre fekvő afrikai térség országai 2015-ig munkaképes korú lakosságuk 12 százalékát fogják elveszíteni az AIDS miatt, de Zimbabwét, a betegséggel leginkább sújtott országot például az a veszély fenyegeti, hogy addigra elveszíti munkaképes korú lakosságának a 40 százalékát, amely felér az ország gazdasági csődjével.
A jelentés szerint jelenleg 36,5 milliónyi olyan fertőzött van, akik már nem tudnak hozzájárulni országuk gazdasági teljesítményéhez és a fertőzöttek tömegéből 2005-ig újabb kétmilliónyian fognak munkaképtelenné válni, újabb kétmilliónyian pedig feladják majd az állásukat azért, hogy gondoskodjanak beteg hozzátartozóikról.
A jelentés készítői egyébként úgy vélik, hogy a munkaadók szempontjából kevesebb költséggel jár a HIV-betegek gyógyítása és kezelése, mint a munkavállalók betegsége, illetve halála. A dél-afrikai angol-amerikai bányavállalat például programot indított a HIV-fertőzött munkavállalók gyógyszerkiadásainak a fedezésére, és már az első évben 30-ról 3,4 százalékra csökkent a megbetegedettek közötti halálozási ráta, és jelentősen visszaesett a betegség miatti hiányzások száma is.
