Vissza a csődből – állami mentőövvel

Pont került az Alstom, francia mamutcég állami megmentését övező egyéves huzavona végére. Az EU brüsszeli bizottsága közel félévi vizsgálódás után végleg engedélyezte, hogy Párizs segítséget nyújtson a súlyos gondokkal küszködő energiaipari és közlekedési vállalatnak, amely többek között a nagy sebességű TGV vonatok gyártója és nem elhanyagolható szempontként csaknem 110 ezer embert foglalkoztat.

Szigorú szabályok Az uniós versenyszabályok értelmében a tagállamok kormányainak minden olyan esetben hivatalos értesítést kell küldeniük a bizottságnak, amikor állami támogatást kívánnak nyújtani valamely vállalatnak, vagy ezzel egyenértékű intézkedéseket terveznek. A támogatások csak a bizottság jóváhagyása esetén és az általa megállapított feltételek mellett nyújthatók. Az Alstoméhoz hasonló léptékű programot csak akkor engedélyezhet a bizottság, ha az minden tekintetben megfelel az uniós versenyszabályoknak. Ezek többek között előírják, hogy ilyen esetekben az érintett vállalatnak csökkentenie kell piaci részesedését, az átalakulás pénzügyi terheinek egy részét magára kell vállania, az állami támogatást pedig a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.

Zöld út a szanálási programnak

Az eredeti elképzelések szerint a francia állam tőkeemelés révén segítette volna ki a nagy hagyományú céget, ám ezzel annak főrészvényesésévé vált volna, amit viszont az EU versenyjogi szabályai nem tettek lehetővé. Párizs végül – a brüsszeli tanácsok hatására – lemondott arról, hogy 300 millió euróval megemelje az Alstom tőkéjét, helyette hosszú távú szanálási programot dolgozott ki, amelynek lényegeként részvényekké konvertálható kötvények kibocsátásával állítanák talpra a céget. Ezt a tervet vizsgálta meg most mintegy fél éven keresztül az Európai Bizottság és adta rá végül áldását.

A francia kormány, az Alstom hitelezői és a Bizottság által elfogadott szanálási program keretében egyébként a francia állam így is a cég tulajdonosává válik, és mindeközben a társaság adósságállománya az átváltható kötvények kibocsátása révén mintegy 2,5 milliárd euróval csökkenthető.

Mindez nem egy csapásra történik meg, de a cég bejelentése szerint első lépésben 300 millió eurónyi adósságot törlesztenek váltókötvényekkel, vagyis az állam azonnal 18,5 százalékos tulajdonossá válik. A teljes szanálási és kötvénykibocsátási program eredményeként pedig végül 31,5 százalékosra emelkedhet az állami pakett nagysága. A talpraállítási program során két év alatt 1-1,2 milliárd euró értékben „külső” befektetők jegyezhetnek le átváltható kötvényeket, a francia állam összesen 800 millió eurót költ majd a „presztízsberuházásra”, a bankok részére pedig 700 millió eurónyi átváltható kötvényt bocsátanak ki.
Hiába kapott ugyanakkor zöld utat az Európai Bizottságtól a cég, a július 9-én esedékes közgyűlésnek még szintén jóvá kell hagynia a „mentőakciót”. Beleköphet a levesbe például a Siemens-csoport, amennyiben úgy dönt, hogy megfellebbezi a bizottság jóváhagyását. A német cégcsoport ugyanis kezdettől fogva ellenezte az állami segítségnyújtást és az Alstom feldarabolásáért lobbizott. Tavaly ősszel már felvásárolta a vállalat ipari turbina gyártó részlegét, és további akvizíciókat helyezett kilátásba az EU-bizottsági döntés függvényében. Ilyen irányú számításait most keresztül húzta a bizottság…

Feltételek

Brüsszel engedélyének megszerzése érdekében Párizsnak azért komoly ígéreteket kellett tennie: Alstom-beli részesedésétől négy éven belül meg kell válnia és negyedévente jelentést kell készítenie a szanálási program előrehaladásáról. A bizottság azt is a jóváhagyás feltételéül szabta, hogy 2008-ig legalább egy partneri szövetséget meg kell kötnie az Alstomnak, ami burkoltan azt is jelentheti, hogy néhány jól menő érdekeltségének irányítását kénytelen lesz átengedni Brüsszelnek.

Az immáron egy éve tartó huzavona egyébként nem vetette vissza teljes mértékben a társaság üzleti aktivitását: Patrick Kron vezérigazgató legalábbis bátorító jelként értékelte, hogy a megrendelések 41 százalékkal emelkedtek a második negyedévben. A nagy sebességű TGV vonatok, turbinák és hajók gyártójához a június 30-ával záródó negyedévben mintegy 4 milliárd eurónyi megrendelés érkezett, szemben a tavalyi 2,8 milliárdos rendelésállománnyal – igaz, a pénzügyi nehézségek épp akkor okoztak először fejfájást az Alstom vezetőinek.

A nagy hagyományú cég megmentésére irányuló brüsszeli „szabad jelzést” egyébként kedvezően fogadta a piac: az Alstom részvényei a szerdai bejelentést követően már délután két százalékot emelkedtek.