Mivel a magyar olajimport tetemes részét a Mol és a Jukosz hosszú távú, tíz évre szóló szerződése határozza meg, nem mindegy, mi történik, ha valóban fennakadás lesz a szállításokkal. A megállapodás évente 7,2 millió tonna kőolaj vásárlásáról szól.
Bár hivatalosan a kialakult helyzetről a Molnál nem nyilatkoztak, a Népszabadság információi szerint a magyar olajimportot nem veszélyezteti a kialakult helyzet. Az optimizmust nemcsak az táplálja, hogy a kilencvenes évek elején, amikor a legtöbb orosz cég válságos helyzetben volt, akkor is szigorúan megtartották a szerződésben vállalt kötelezettségeket, hanem az a tárgyalás is, amely Putyin elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök között zajlott le legutóbbi találkozójukon. A Népszabadság értesülései szerint akkor az orosz elnök biztosította a magyar kormányfőt arról, hogy az ország továbbra is fennakadások nélkül számíthat az orosz olajszállítmányokra.
De ha mégis úgy alakulnának a körülmények, hogy a Jukosz-olaj hosszabb-rövidebb időre kiesne, lennének más cégek, amelyek szívesen lépnének be a magyar piacra. Szükség esetén az Adria vezetékről is lehet importálni, bár ezt a rendszert az elmúlt években nem használták, mert az orosz olaj jóval olcsóbb volt, mint a közel-keleti. Ismeretes az is, hogy a törvényeknek megfelelően Magyarországnak állandóan van 90 napra elegendő biztonsági olajkészlete a rendkívüli helyzetek esetére.
6 milliárdos költség a Molnál?
A Portfolio.hu internetes újság megpróbálta megbecsülni, hogy mekkora költséget okozhat a Mol Rt. számára, ha új olajbeszállítót kell keresnie – a helyett a Jukosz helyett, amely jelenleg a magyar olajfogyasztás 70 százalékát adja (az orosz cég kitermelése még ezen a héten várhatóan leáll). A Mol 2003 közepén kötött 10 éves beszállítói szerződést a Jukosszal (7,2 millió tonna évente), és bár a szerződés részletei nem publikusak, elemzők feltételezik, hogy a szerződés kapcsán a Mol bizonyos nagyságú árelőnyt tud realizálni. A Portfolio.hu két szcenárióra készítette el a várható költség-becslését: az egyik szerint a Mol 5 százalékos, a másik szerint pedig 7,5 százalékos árelőnyt realizál; mindkét esetben azzal a feltételezéssel éltek, hogy a piacon a Mol három hónap alatt talál alternatív beszállítót azonos árazási feltételekkel, így a költségnövekmény (a hosszú távú szerződés által biztosított árelőny kiesése)csupán egy negyedévre érvényesül.
A fenti feltételek mellett a Mol számára 3-6 milliárd forintos költségnövekedést feltételez a Portfolio.hu, beleszámolva már azt is, hogy a Mol minden bizonnyal előre felkészült már a Jukosz termelés leállására. A júniusi elemzői konszenzus alapján ezen érték a 2004-re várt 106 milliárd forintos nettó eredmény 2,8-5,6 százalékát teszi ki.
A FigyelőNet a fenti számokról megkérdezte a Molt is, a magyar olajcégnél azonban egyelőre nem kívántak reagálni a számításokra, csak annyit jegyeztek meg: nem lesz gond az olajszállítással, amennyiben a Jukosz leállítja termelését.
Nem fizető lett a Jukosz
Az orosz olajóriásra az adótartozások behajtása mellett újabb nyomás nehezedik. A cégnek egymilliárdos hitelt adó bankok ugyanis nem fizetőnek minősítették, így lehetséges, hogy egyösszegben kell majd visszafizetnie a kölcsönt – jelentette a BBC.
“Július 2-án kaptuk meg az értesítést, amelyben a Jukosznak hitelt adó bankok közölték, hogy cégünk elmúlasztotta a hitel törlesztést” – jelentette be a Jukosz szóvivője.
Az Interfax hírügynökség szerint a jelentés Societe Generale által vezetett bankcsoporttól érkezett.
A Jukosz válaszként csak annyit tudott mondani, hogy csak úgy tudná törleszteni adósságát, ha a bíróság felfüggyesztené számláinak zárolását.
Bár a hitelezők szándékait még nem ismertek, a mostani törlesztés elmaradása könnyen azt jelentheti, hogy az állam 6,8 milliárd dolláros adókövelései mellett a bankok is egy összegben kérik majd vissza a egymilliárdos kölcsönt.
A Jukosz múlt hét csütörtökön maga is közölte, hogy termelését a folyózámlazár öt napon belül megbéníthatja, és nemteljesítővé válhat külföldi hitelezőivel szemben.
