Amerikai kamatemelés – hazai veszélyek

Az Amerikai Egyesült Államokban 2000-ben került utoljára sor kamatemelésre, azóta a Fed folyamatosan csökkentette az irányadó kamatokat. Az elmúlt két és fél év viszonylag stabil és alacsony kamatkörnyezetet biztosított. A szeptember 11-ei terrortámadások után négy lépésben 3,75 százalékról 1,75 százalékra leszállított kamat még kétszer változott és 2003 júniusában, éppen egy éve érte el a jelenlegi 1 százalékos szintet.

A kamat szerepe A jegybanki alapkamatnak az USA-ban kiemelt szerepe van, hiszen meghatározza a hozamgörbe rövid végét és ezáltal mozgatja az egész hozamgörbét. Egy olyan országban, ahol a lakosság eladósodottsági mutatói igen magasak, nem mindegy, hogy milyen kamatterhek érik a hitelfelvevőket. A Fednek és Alan Greenspannek (akit a Fed elnökeként az amerikai gazdaság karmesterének is tekintenek), az infláció és a gazdasági növekedés között kell megtalálnia az egyensúlyt. Az alacsony kamatok élénkítik a gazdaságot, de serkentik az inflációt, míg a magas kamatok esetében ez fordítva igaz.

Elérkezett az idő

Sokan arra számítottak, hogy Alan Greenspan, a Fed elnöke még egy ideig azért nem fog hozzányúlni a kamatokhoz, hogy még a látszatát is elkerülje annak, mintha bele akarna szólni a választások végkimenetelébe. Akik így kalkuláltak, azok tévedtek, ugyanis Greenspan teszi a dolgát és ha elérkezettnek látja az időt a lépésre, akkor hajlandó kamatot emelni.

Márpedig az idő kétségtelenül elérkezett. Miközben a gazdasági növekedés újra lendületben van, a foglalkoztatottsági mutatók sokat javultak, és a tegnap megjelent üzleti bizalmi index is a vártnál erősebb fogyasztói bizalmat tükröz, eközben az infláció immár meghaladja a 3 százalékot, és növekedő ütemet mutat.

Egységes elemzői várakozások

Az elemzők is szinte kivétel nélkül arra számítanak, hogy a Fed ma 25 bázisponttal, azaz 0,25 százalékponttal 1,25 százalékra emeli az irányadó kamatot. Pár elemző felvetette a fél százalékpontos emelés lehetőségét is, ami egy kicsit megijesztette a piacot, de ez a vélemény marginalizálódott. Amikor ilyen nagy az egyetértés a Fed várható lépését illetően, akkor a tényleges kamatdöntésnek már nincs is azonnali piaci hatása, feltéve, hogy az elemzők nem követtek el valami nagy bakit. A hangsúly ezúttal a kamatdöntés indoklásán lesz, amely irányt mutathat a kamatok alakulásának. A piac számára egyértelműen az a legizgalmasabb kérdés, hogy mennyire fog sietni a Fed a kamatok emelésével.

Ez látszólag amerikai gazdaságpolitikai esemény, amely nem érinti a piaci szereplőket az USA-n kívül, de biztosak lehetünk benne, hogy a piac nagy része Európában és Ázsiában is oda fog tapadni a képernyőre a kamatdöntés pillanatában, magyar idő szerint várhatóan este 8.15-kor. A döntés nemzetközi jelentőségét a dollár világvaluta jellegében kell keresni. Magyarországon is mind a kötvény-, mind a részvénypiacon érdemes figyelembe vennünk stratégiánk kialakításakor a Fed lépését.

Mi lesz a részvényekkel? A részvénypiacon is érezhető lenne a hatása a vártnál gyorsabb amerikai kamatemelési hullámnak. A legfontosabb csatorna a likviditás, ha ugyanis az amerikai kamatok emelkednek, akkor vonzóbbá tehetik az amerikai eszközöket, emiatt jelentős mennyiségű tőke vándorolhat a fejlődő piaci alapokból vissza az USA-ba. Márpedig a hazai részvénypiac 80 százaléka a külföldi befektetők kezén van. A másik hatás az amerikai tőzsdék hangulatából fakad. A mondás, hogy ha a Wall Street tüsszent, mi máris megfáztunk, igaz lehet oly módon, hogyha a kamatok alakulása aggodalommal és mérsékelt árfolyamokkal tölti meg a New York-i tőzsdepalotát, akkor Magyarországon el lehet felejteni a 12000 pontos határ elérését az elkövetkező hónapokban. Egy kötvénypiaci gyengülés pedig az OTP és a Démász papírjait érintené rosszul. Az OTP hagyományosan érzékenyen reagál minden makrogazdasági környezetváltozásra, míg a Démász és a Matáv osztalékhozama tűnhet kevésbé kecsegtetőnek a fentiek szellemében.

Magyar hatások

A hazai kötvénypiacon a piaci szereplők fele külföldi. Amikor az amerikai kötvény- és fedezeti alapok magyar kötvényeket vásárolnak, akkor azt veszik figyelembe, hogy a magyar és az amerikai kötvények hozamkülönbsége meghaladja-e a devizakockázat mértékét. Egy egyszerű példán szemléltetve, hogyha Amerikában 1 százalékon tudnak hitelt felvenni és Magyarországon 10,5 százalékon tudják befektetni, akkor ez egyéves időtávon akkor jó üzlet, ha a forint egy év múlva a jelenlegi 210 forintos szinthez képest nem gyengül 229 forintra a dollárral szemben. Tehát valójában nem a hazai kamatszint mértékét kell nézni, hanem a prémiumot, amit a kockázatosabb magyar befektetésen el lehet érni az amerikai vagy az európai kamatokhoz képest.

Ha a Fed közleményében arra utaló jeleket lehet majd találni, hogy a kamatemelés a vártnál gyorsabban következik be, az azonnal feljebb fogja tolni az amerikai hozamgörbét, és csökkenti a magyar kötvények prémiumát és csáberejét. Ebben az esetben kisebb lesz a beáramlás a kötvényeinkbe, ami pedig a hatalmas folyó fizetési mérleghiányunk finanszírozása végett elengedhetetlen, és az MNB-nek kevesebb helye marad a kamatok csökkentésére.

Hazai befektetőként tehát ez esetben érdemes óvatosnak lenni és vigyázni, nehogy az agresszív kamatcsökkentési várakozások kiárazódása miatt bekövetkező hozamemelkedés a rövid lejáratú papírok esetében veszteséget okozzon. Ezért egyrészt érdemes lehet nagyon rövid papírokat választani, hogy a hozamemelkedések után tudjunk bevásárolni, vagy a kockázatot kedvelők számára elbarangolni a hosszabb futamidejű papírok felé, hiszen az 5 évnél hosszabb kötvények esetében az utóbbi időszakban már lezajlott egy jelentős hozamemelkedés és a további jelentős emelkedés veszélye meglátásunk szerint nem jelentős.