A döntőbíróság első fokon hozott, az adóhatóság 2000-re vonatkozó, 3,4 milliárd dolláros hátralékbehajtási keresete jogerőre emelkedett, így a végrehajtók hamarosan megjelenhetnek az olajcégnél. Másodfokon még legfeljebb kéthetes halasztást helyezett kilátásba a végső döntésre a bíróság, erősítve a peren kívüli egyezség reményét. A moszkvai döntőbíróság fellebbviteli tanácsa azonban végül is elutasította a Jukosz fellebbezéseit, amelyekben az első fokú határozat teljes elvetését kérték.
A peren kívüli alku reményében a Jukosz részvényesi közgyűlése múlt csütörtökön az igazgatótanács elnökévé választotta Viktor Gerascsenko volt orosz jegybankelnököt, ám Jelena Alekszandrova, az orosz adóügyi minisztérium képviselője már másnap kijelentette a moszkvai döntőbíróság előtt zajló eljárásban: a minisztérium nem óhajt peren kívüli megállapodást az olajtársasággal.
Ugyancsak elutasította az adóhatóság fellebbezését, amelyben egy 14 ezer dolláros követelés megítélését is kérte. Végül valamivel több mint egymillió dollárral csökkentette a Jukosztól behajtható összeget.
A Jukosznál korábban úgy nyilatkoztak, hogy azonnali behajtás esetén csődbe menne a cég, mert nem rendelkezik ekkora készpénzel és vagyoneladási jogát a bíróság befagyasztotta.
Az orosz adóhatóság viselkedés annak fényében különösen érdekes, legalábbis a Jukosz szerint, hogy a két másik, fosszilis energiahordozókon „nyerészkedő” orosz óriáson nem kéri számon az adóhatóság a hiányzó pénzeket, noha a bevételek és a befizetett adó közötti arány Oroszország legnagyobb olajcége, a Lukoil esetében például még rosszabb, mint a most vezetőváltással is a csőd elől menekülő társáé.
