Az Euroatlanti Partnerségi Tanács – a 26 NATO-tagállam és 20 partnerország – ülésén kedden meghívottként részt vett Hamid Karzai afgán elnök, aki egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy a szeptemberi választások biztonságának garantálása érdekében már a nyáron szükség lenne a NATO-erők jelenlétére.
A NATO és a partnerek találkozóján több más országgal együtt Magyarország is sürgette Bosznia-Hercegovina és Szerbia-Montenegró bekapcsolódását az idén tízéves békepartnerségi NATO-programba – tette hozzá Kovács László. Már korábban számos tagállam jelezte azt is, hogy támogatja Horvátország, Albánia és Macedónia mielőbbi csatlakozását a szövetséghez.
Kovács László: még nem dőlt el a magyarok szerepvállalása az iraki rendőrök kiképzésében
Még nem dőlt el, hogy Magyarország szerepet vállal-e az iraki rendőrök kiképzésében, hiszen a NATO-nak előbb fel kell mérnie az iraki igényeket és lehetőségeket, s csak ezután dönthet a helyszínről – jelentette ki az MTI érdeklődésére kedden Kovács László külügyminiszter, aki jelenleg az isztambuli NATO-csúcstalálkozón vesz részt.
“Az iraki kormány kérésére a NATO úgy döntött, hogy hozzájárul az iraki biztonsági erők kiképzéséhez. Két héten belül várható, hogy a NATO egy szakértői delegációt küld Irakba, amely pontosan felméri az iraki igényeket és az ottani lehetőségeket” – mondta Kovács László telefonon adott nyilatkozatában.
“Ezután kerülhet sor döntésre arról, hogy hol, milyen létszámmal és milyen módon történik az iraki biztonsági erők kiképzése Irakban, egy szomszédos, vagy több szomszédos országban, vagy NATO tagállamokban a NATO segítségével, anyagi és szakmai támogatásával” – tette hozzá.
Hangsúlyozta: előbb a NATO-nak és Iraknak kell megegyeznie, s ha az megtörtént, “akkor tudjuk megnézni, hogy Magyarország ebben milyen szerepet tud vállalni”. “Addig teljesen értelmetlen helyszínekről, időpontokról beszélni” – fűzte hozzá.
Az AP hírügynökség hétfőn számolt be arról, hogy Kovács László az Info Rádiónak nyilatkozva azt mondta: Isztambulban informális beszélgetéseken felvetődött, hogy az iraki rendőrök kiképzésére alkalmas lehet a budapesti székhelyű Nemzetközi Rendészeti Akadémia, amely 1996-tól működik, mint az FBI egyik külföldi kiképző-központja. Kovács László az MTI-nek erre reagálva úgy fogalmazott: “ez egy ilyen félreértés volt, a lehetőségeket latolgattuk, hogy mi minden jöhet számításba”. Ugyanakkor hangsúlyozta: “erről még előzetes konzultációk sincsenek, mert még az sem dőlt el, hogy hol lesz, egy vagy több országban, Irakban vagy Irakon kívül az iraki biztonsági erők kiképzése”.
Elmondta: Magyarország jelenleg Jordániában vesz részt az iraki rendőrök kiképzésében. “A kérdés az, ha majd lezajlik ez az egyeztetés a NATO és az irakiak között, hogy ezt folytassuk és illesszük-e be az iraki biztonsági erők képzésébe – hiszen a rendőrök is a biztonsági erőkhöz sorolhatók – esetleg kiegészítsük katonai kiképzőkkel, kiképzéssel, és esetleg más helyszínen is folyhat-e magyar részvétellel képzés” – tette hozzá.
A külügyminiszter ismételten hangsúlyozta, hogy minderről csak akkor tudnak majd érdemben beszélni és dönteni, “ha Irak és a NATO tisztázta, hogy mire van szükség, mire van lehetőség”.
Medgyessy Péter hétfőn, a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek isztambuli értekezlete után kijelentette: Magyarország NATO-tagállamként szívesen segít az iraki biztonsági erők képzésében. “Nem gondoljuk azt, hogy ennek Magyarországon kell lezajlania, de például Jordániában magyar kiképzők jelen vannak. Képesek és készek vagyunk arra, hogy odaküldjünk további olyan erőket, amelyek segítenek a kiképzésben” – mondta a kormányfő magyar újságíróknak. A miniszterelnök kitérően válaszolt arra kérdésre, elképzelhető-e, hogy a távolabbi jövőben magyar segítséggel Irakban is folyik majd kiképzés.
Befejeződött a NATO isztambuli csúcsértekezlete
Befejeződött kedd délután a NATO isztambuli csúcsértekezlete, s több állam- és kormányfő – köztük Medgyessy Péter miniszterelnök, Jacques Chirac francia államfő, Gerhard Schröder német kancellár – már el is hagyta a török nagyvárost. Elutazott Isztambulból George Bush amerikai elnök is. A sietséget az magyarázza, hogy az isztambuli csúcs résztvevőinek jelentős részére kedd este még egy diplomáciai esemény vár: Brüsszelben egy másik, ezúttal európai uniós csúcsértekezleten vesznek részt, hogy jóváhagyják José Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnök megválasztását az Európai Bizottság élére.
A NATO-tanácskozást az Euroatlanti Partnerségi Tanács (EAPC) ülése zárta: ennek keretében a NATO 26 tagállama és 20 partnerállam (olyan, egymástól gyökeresen eltérő helyzetű országok, mint a semleges Írország, illetve Macedónia, vagy mondjuk a közép-ázsiai Kirgizisztán) egyeztette együttműködését a különböző biztonságpolitikai témákban. A kiadott nyilatkozat azonban megmaradt az általánosságok szintjén: például hitet tett az euroatlanti térség békéjének és biztonságának erősítése, illetve a terrorizmus elleni küzdelem fokozása mellett, de hogy konkrétan mit kellene lépni ezekben az ügyekben, azt nem részletezte. Ennél több konkrétum hangzott el az állam- és kormányfők hagyományos, a tanácskozás zárását jelentő sajtóértekezletein.
Jacques Chirac francia államfő – aki a mostani csúcson is többször bírálta az amerikai törekvéseket, legyen szó akár a NATO reagáló erőinek afganisztáni bevetéséről, akár Törökország Washington által sürgetett EU-felvételéről – kijelentette: a franciák barátok, szövetségesek, nem pedig szolgák, s ha valamivel nem értenek egyet, megmondják.
Egyben rögtön bírálta is az amerikaiak közel-keleti politikájának egyik vonását, Jasszer Arafat palesztin vezető elszigetelését, amely szerinte akadályozza a béketeremtést a térségben.
Gerhard Schröder német kancellár pedig sajtóértekezletén közölte: noha a NATO döntést hozott afganisztáni erőinek bővítéséről, országa nem akar újabb katonákat küldeni az országba, hiszen az ottani NATO-erő, az ISAF 6500 katonájából már ma is 2000 a németek száma.
